Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-27
28 Bővülő szórványkollégium ÚMSZ | 20081027 06:33:17 Nyolc szobával és egy 150 férőhelyes műve lődési teremmel bővült a tizenöt éve működő Gaudeamus Alapítvány szórványkollégiuma Segesváron. A kollégiuma város 50 kilométeres körzetéből gyűjti össze azokat a magyar gyerekeket, akik másképp nem részesülnének anyanyelvű oktatásban. Jelenleg nyolcvan diáknak és két tanárnak ad otthont az intézmény, mely a magyarság közösségi otthona is lesz, mondta el a hétvégi ünnepélyes avatón Farkas Miklós, az alapítvány elnöke. Az új épületszárny főként a magyarországi közalapítványok támogatásából épült, az RMDSZ és a Communitas nagy értékű technikai eszközöket adományozott, és az intézmény működési költségeihez is hozzájárul. Markó Béla RMDSZelnök elmondta, jól kidolgozott programjuk van a szórványközösségek megerősítésére, és az elmúlt években számos erdélyi v árosban – Aradon, Brassóban, Déván, Máramarosszigeten, Szilágycsehen és Nagybányán – hoztak létre önálló magyar iskolákat. „Erdélyszerte, ahol önálló iskolákat indítottunk, ott megpezsdült, megmozdult a közösség” – mutatott rá Markó Béla. vissza Jött és látott ÚMSZ Székedi Ferenc | 20081027 06:22:29 Néhány más politikustól eltérően Sólyom László nem prófétaként, hanem megfigyelő, érzékeny emberként érkezett a Székelyföldre. A Magyar Köztársaság elnökének hétfő délután véget érő székelyföldi látogatása nyomán néhány fontos következtetés már most levonható. Mindenekelőtt az, hogy Sólyom László roppant következetes. Nem árt ugyanis emlékeztetni, hogy két és fél esztendővel ezelőtt, 2006 tavaszán, Magyarország legfontosab b közjogi méltósága Határon túli magyarság a 21. században címmel olyan konferenciasorozatot indított, amelynek célja a határon túli magyarok helyzetének és problémáinak pontos megismerése, a kérdéskörrel kapcsolatos megújult szemléletmód alapjainak leraká sa, és hadd idézzem, mert igen lényeges: „mindenekelőtt a magyarországi közvélemény és a közélet számára”. Ami egyben azt is jelenti: a hosszú ideig alkotmánybíróként tevékenykedő, a személyi jogokkal úgyszintén éveken át foglalkozó kiváló jogász számár a nyilvánvalóvá vált, hogy a kisebbségi magyar közösségek tekintetében a magyarországi politika elsősorban rövid távú pártérdekektől ösztönözve folyamatosan kavar, mindegyre összemossa az érzelmi és értelmi indítékokat, és olyan – jogilag teljesen nem tisz tázott – fogalmakkal dobálózik, amelyeket más nagyhangú, de alacsony fajsúlyú közéleti szereplők még csak megtetéznek. A négy elméleti konferencia után természetes a folytatás: a köztársasági elnök úgymond a terepen is tájékozódni akar ezeknek a közösség eknek a valós gondjairól és céljairól, harmadik és leghosszabb erdélyi látogatása pedig éppen a Székelyföldet érintette, ahol régiós vagy helyi közigazgatásipolitikaitársadalmi szinteken akart megismerkedni mindazzal, amit szívügyének tart. „A Magyar K öztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.” A magyar alkotmány mindössze egyetlen mondatba sűríti mindazokat a tennivalókat, amelyekre határon túli magyar viszonylatban az államelnöknek és hivatalának a tevékenysége épül, Sólyom László számára pedig ez a feladatkör ilyképpen válik kulcsmondattá: „A magyar nemzet mint kulturális nemzet egységet alkot: azonos nyelv, történelmi tudat, azonos kultúra és magyar identitás álta l összetartott közösség vagyunk.
