Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-22
7 kormányfője olyan modorban beszélt volna a másikról, mint Robert Fico tette velünk” – Aczél Endre jegyzete (Nsz 9.o.) E LEMZÉS & H ÁTTÉR Végnapjait élie Bosznia? – ELEMZÉS – Tizenhárom évvel a véres boszniai polgárháborút lezáró daytoni békeszerződés aláírása után a háromnemzetiségű balkáni ország jövője bizonytalanabb, mint valaha: a népcsoportok közötti ellentétek egyre nyíltabban törnek a felszínre. Úgy tűnik, hogy a Nobeldíjas író, Ivo Andric ál tal megénekelt "tömény boszniai gyűlölet, amely önmagában leli tulajdon célját" , erősebb a józan észnél, és a marakodó riválisokat még az EUtagság lehetőségének lobogtatása sem képes jobb belátásra bírni (MTI) Cikkek: Végnapjait élie Bosznia? – ELEMZ ÉS Dorogman László, az MTI munkatársa írja: 2008. október 21. (MTI) - Tizenhárom évvel a véres boszniai polgárháborút lezáró daytoni békeszerződés aláírása után a háromnemzetiségű balkáni ország jövője bizonytalanabb, mint valaha: a népcsoportok között i ellentétek egyre nyíltabban törnek a felszínre. Úgy tűnik, hogy a Nobeldíjas író, Ivo Andric által megénekelt "tömény boszniai gyűlölet, amely önmagában leli tulajdon célját", erősebb a józan észnél, és a marakodó riválisokat még az EUtagság lehetőségé nek lobogtatása sem képes jobb belátásra bírni. BoszniaHercegovinát a daytoni szerződés értelmében két entitás alkotja: a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska - RS) és a BosnyákHorvát Föderáció. A 4,2 milliós lakosságon belül a bosnyákok 48, a szerbek 37, míg a horvátok 14 százalékot tesznek ki. A daytoni "bábák" abból indultak ki, hogy a két entitás szövetségi intézményeiben (parlament, kormány, minisztériumok, államelnökség) összecsiszolódik a három etnikum, és képviselőik együttes erőv el fognak munkálkodni az ország fölemelkedésén, európai integrációjának előmozdításán. Ennek fejében hajlandók voltak elfogadni egy bürokratikus szörny létrehozását: a föderatív állam közigazgatási szervei - több síkon - 145 minisztert és megszámlálhatatla n tisztviselőt foglalkoztatnak. Az ő eltartásuk emészti fel az állami költségvetés kétharmadát. A szövetségi gépezet azonban finoman szólva is alacsony hatásfokú; gyakorlatilag sem a szarajevói kormány, sem a bíróságok nem működőképesek. Ennek oka az, hogy az entitások szinte korlátlan önállóságot élveznek. Mindkettőnek saját parlamentje és kormánya van, s ezek megbénítják a szövetségi szinten hozott döntések végrehajtását. Ilyen jogbizonytalanság légkörében pedig alig érkezik külföldi beruházás a tőkes zegény országba; a munkanélküliség 40 százalékos. Az október elején rendezett helyhatósági választások megerősítették a korábbi tendenciát: mindkét entitás területén a nacionalista pártok jelöltjei szerezték meg a polgármesteri posztok többségét. Az er edmény híven tükrözi a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottjának tapasztalatát. Miroslav Lajcák nemrég a Der Spiegelben arról számolt be, hogy a helyiekkel beszélgetve mindig ugyanazt hallja tőlük: elegük van az önző, nacionalista politikusokból, szaba dítsa meg tőlük Boszniát! Az urnáknál azután mégis ezeknek a politikusoknak a pártjaira adják a szavazatukat. A helyhatósági választás eredményén felbátorodva a boszniai szerbek belpolitikai offenzívát kezdtek céljaik elérése érdekében. Előbb az RS par lamentje fogadott el olyan határozatot, amely szerint az országnak nincs szüksége a nemzetközi közösség főmegbízottjára. (Ennek ugyanis igen széles jogkörei vannak, így törvényeket
