Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-22
8 hozhat, és politikai tisztségviselőket bocsáthat el.) A Banja Lukai törvén yhozás EUképviselő, illetve "tanácsadó testület" kinevezését szorgalmazta, jól tudva, hogy ezeknek a hatásköre jóval szűkebb volna a főmegbízotténál. Második lépésként az RS parlamentje megismételte azt a fenyegetést, hogy a szerbek lakta entitásnak j oga van kiválni BoszniaHercegovinából. Ennek előkészítő lépése volna egy olyan helyi népszavazás, amelynek kiírásával Milorad Dodik, az RS kormányfője már többször fenyegetőzött, s amelyet a parlament október 15én határozatban erősített meg. A népszavazá s tétje a Szerb Köztársaság önállósága volna;nem vitás, hogy a helyi lakosság elsöprő többsége igennel voksolna a referendumon. Az RS parlamentje és miniszterelnöke egyre hevesebben támadja azt, hogy a boszniai alkotmányreform értelmében a szerb entitá s idén több jogkörét kénytelen volt átadni a szövetségi intézményeknek. Dodik odáig ment, hogy azt állította: ez a lépés ellentétes a daytoni szerződéssel. A szerb jogkörök megnyirbálása mögött Haris Silajdzicnak, az államelnökség bosnyák tagjának azt - az ENSZ Közgyűlése előtt szeptember végén kifejtett - tervét véli látni, amelynek célja az RS mint "népirtás eredményeként létrejött kreatúra" felszámolása. Az alkotmányreform mögött Brüsszel áll, amely így próbálja az európai integrációra és - végső sor on - az EUtagságra előkészíteni a balkáni államot. Csakhogy egyelőre úgy fest, hogy ez Boszniában senkinek nincs ínyére. Az emberek - ezt bizonyítja választások sorozata - változatlanul azokban a politikusokban bíznak, akik az adott etnikum elsőbbségét és jogait írják a zászlajukra. Vagyis számukra fontosabbak a szerb (horvát, bosnyák) érdekek, mint BoszniaHercegovina érdekei. "Ha a gazdasági fejlődésről beszélek, senki sem figyel rám. Ám ha azt mondom, hogy nem adjuk a Szerb Köztársaságot, akkor mindenki tapsol" - jellemezte a helyzetet Milorad Dodik. Bár Miroslav Lajcák nem győzi hangoztatni, hogy az RS "nem állam az államban, hanem csak egy entitás",amelynek nincs joga az önállóságról dönteni, Koszovó példája nyomán a szerbek egyre nyíltabban kacsin tgatnak a kiválásra. Jogilag egy ilyen lépés ellentmondana a daytoni szerződésnek - de hát az ENSZ BT 1244. számú határozata is kimondta, hogy Szerbia szuverenitása és területi épsége nem sérülhet a koszovói kérdés rendezésével. A nóta vége mégis az lett, hogy a főleg albánok lakta tartomány egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét, és azt az USA meg az EUállamok nagy többsége heteken belül elismerte. Az RS önállóan aligha volna életképes: a következő - logikus - lépés a Szerbiával való egyesülés volna, am elyet a csökkenő létszámú EUFORhaderő (2125 katona) erővel aligha tudna megakadályozni. A szerb fenyegetőzések szaporodását látva a hercegovinai horvátok is készülődnek az X napra, s tervezik politikai jövőjüket az RS elszakadása utáni időre. A zágráb i Vecernji List internetes kiadásában több opció is olvasható. Egy független "Horvát Köztársaság" kikiáltása nem valószínű: nemzetközi síkon aligha találna elismerésre, és még Zágráb támogatásában sem bízhatna, mert a horvát kormány ezzel aligha javítaná a z ország EUcsatlakozási esélyeit. Az "anyaországgal" való egyesülés ugyanebből az okból szintén nem tűnik valószínűnek. A legtöbb esélye a jelenlegi föderáció felbontásának és a helyén két (egy horvát és egy bosnyák) köztársaság megalakításának volna; ezek föderatív viszonyban állnának egymással. Ezek ma még csak feltételezések, amelyeknek a fokozatosan romló politikai légkör ad tápot Boszniában. Talán nem is kell addig elmenniük a szerbeknek, hogy kikiáltsák saját országrészük függetlenségét. Bizo nyára Dodik miniszterelnök is tudatában van annak, amiről Lajcák főmegbízott beszélt nemrég. Banja Luka azzal is szétverheti az egységes BoszniaHercegovinát, ha visszahívja képviselőit, minisztereit, küldötteit a szövetségi parlamentből, kormányból, intéz ményekből. Akkor nem lenne többé az országnak működőképes parlamentje, sem pedig kormánya - s ezzel a Daytonban fogant állam megszűnne létezni. vissza Obama: az Oroszországtól való függőség veszélyt jelent Ukrajna számára www.umdsz.uz.ua /ForUm 2008.10.21. Ukrajna függősége az orosz energiaforrásoktól veszélyezteti az ország jövőjét. Erről Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnökjelöltjének könyvében van szó, melynek bemutató jára ma került sor Moszkvában. Mint a demokrata elnökjelölt könyvében fogalmazott, megértette, hogy hova is vezethet az országok más államok energiaforrásaitól való függősége, amikor 2005ben Ukrajnában járt és találkozott az újonnan megválasztott Viktor J uscsenko államfővel. Világossá vált előtte, hogy Ukrajnának komoly problémát jelent, hogy az üzemanyag és a gáz tekintetében teljesen függ Oroszországtól. Oroszország akkor világosan értésére hozta mindenkinek, hogy Ukrajna számára sem szándékszik olcsóbba n adni az energiahordozókat, mint a világpiaci ár, ami azt vonta maga után, hogy emelni kellett azoknak az árát a téli hónapokban pontosan a parlamenti választások előtt. vissza