Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-21
27 A kérdésnek a két kabinet által történő megvitatását a napokban Tőkés László püspök, EPképviselő is kérte, és a PKE vezetősége levélben fordult a két kormányhoz, hogy a finanszírozás kérdését tűzzék a szegedi tanácskozás napirendjére. vissza RESTITÚCIÓ FOR DUMMIES – Kérdések és válaszok a romániai ingatlanrestitúció strasbourgi gyakorlatáról Transindex [21.10.2008] Mikor is fordulhatunk sikerrel az emberi jogi bírósághoz ingatlanrestitúciós ügyben? Az Emberi Jogok Euró pai Bírósága elvitathatatlan szerepet játszott a romániai demokratikus átmenetben és a rendszerváltozás utáni tulajdonviszonyok rendezésében. A Bíróság ingatlanrestitúcióval összefüggésben született ítéletei – azok gazdasági horderejénél fogva – rendre a r omániai sajtó központi hírévé váltak. Arról azonban meglehetősen kevés szó esett, hogy mikor is fordulhatunk sikerrel az emberi jogi bírósághoz ingatlanrestitúciós ügyben. Az alábbiakban kérdések és válaszok formájában, közérthetően – ugyanakkor a teljes ség igénye nélkül – próbálok meg rávilágítani az ingatlanvisszaszolgáltatás kapcsán leggyakrabban felmerülő problémákra. A téma részletes feldolgozására egy hosszabb terjedelmű, rövidesen nyomtatásban is megjelenő tanulmány (lásd a Romániai Magyar Jogtudo mány Közlöny illetve a Magyar Kisebbség következő számát) keretében vállalkoztam. Létezike időkorlátja a strasbourgi jogérvényesítésnek? Néhány kivételes esettől eltekintve kizárólag az ügyben hatáskörrel rendelkező román bíróságok vagy más hatóságok végleges határozatának közlését követő hat hónapban van lehetőség a nemzetközi bírósághoz fordulni. Sikerrel hivatkozhatoke a strasbourgi fórum előtt a kommunista hatóságok által ellenem elkövetett jogsértésekre? Főszabályként nem. Románia esetében az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: Egyezmény) időbeli hatálya az 1994. június 20át követő időszakra terjed ki, így a rendszerváltozást megelőzően elkövetett jogsértések csak kivételes esetben alapozhatják meg a román állam felelősségét. Így például az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) nem vizsgálhatja, hogy a kommunista hatóságok az akkor érvényben lévő jogszabályokkal összhangban rendeltéke el az államosítást. A Bíróság ugyanakkor nem támaszt olyan követelményt R omániával szemben, hogy az Egyezmény hatályba lépését megelőzően államosított vagyont visszaszolgáltassa korábbi tulajdonosainak. Hasonlóképpen nem elvárás, hogy az állam részleges vagy teljes kártérítést nyújtson a kommunizmus idején jogsértést elszenvedő knek. Mi a legalapvetőbb feltétele annak, hogy tulajdonvisszaszolgáltatással kapcsolatos panaszomat a Bíróság elfogadhatónak nyilvánítsa? A sikeres strasbourgi jogérvényesítés legfontosabb kritériuma annak bizonyítása, hogy a panaszos – például bírói ítéletben, földosztó bizottság határozatában vagy hagyatéki végzés nyomán – tulajdonjogát a rendszerváltozást követően visszanyerte. Következésképpen a Bíróság elmarasztaló ítéleteiben elsősorban nem a kommunizmus idején elkövetett állítólagos tulajdonsér elmek miatt állapítja meg az Egyezmény megsértését, hanem a – pl. visszaszolgáltatásról rendelkező bírói ítélet nyomán – „újjáéledt” tulajdonjog tiszteletben tartását kéri számon a román államon. A román hatóságok az esetemben nem megfelelően értelmezték a hatályban lévő restitúciós jogszabályokat. Felülvizsgálhatjae strasbourgi fórum a nemzeti hatóságok döntéseit? Nem. A Bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy hatályon kívül helyezze vagy módosítsa a román szervek döntéseit, kizárólag az Egyezmény garan ciáinak érvényesülését követelheti meg a nemzeti hatóságoktól.
