Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-17
27 Nemzeti kisebbségek és a kommunizmus elleni harc az EPben – Közlemény Erdélyma [ 2008. október 16., 16:52 ] Az Európai Parlament mo stani hete gazdag volt nemzeti kisebbségi, valamint a kommunizmus alóli felszabadulás történetének vonatkozásában. Október 14én, kedden tartották azt a konferenciát és annak az emlékkiállításnak a megnyitóját, melyek II. János Pál pápa történelmi alakján ak állítanak emléket, és – többek között – a kommunizmus bukásának, másfelől az európai egység megteremtésétnek a folyamatában játszott, meghatározó szerepét mutatják be. Ugyanezen nap délutánján Tőkés László európai képviselő A szabadság útja című dokume ntumkiállítás megnyitóján is részt vett, melyet a „SAJUDIS” elnevezésű litván nemzeti mozgalom elindulásának 20. évfordulója alkalmából rendeztek. Vytautas Landsbergis, az állami önállóságát 1991ben elnyert Litvánia első köztársasági elnöke – jelenleg eu rópai parlamenti képviselő – megnyitó beszédében a képekben és dokumentumokban megjelenített litván függetlenségi harcot méltatta, melyet a hősiesen ellenálló, kicsiny balti népnek mind a kommunista szovjet (1940 – 1941; 1944 – 1991), mind a náci német (1941 – 1 944) tömeggyilkos totalitárius diktatúra ellen kellett vívnia. (Lásd mellékelve a fél évszázados függetlenségi harcok emberi áldozatainak megrázó összesítőjét). Hogyha a volt szovjet „tagköztársaság” – Litvánia – esetében a szovjet önkényuralmi rendszer b orzalmainak és az elnyomása alatt élt nemzetek felszabadulása tragikusan megkésett voltának lehettünk tanúi – a másnapi, 2008. október 15i, finnországi svédek által szervezett, egész napos konferencia résztvevői a szovjet megszállók elleni szabadságharcuk at eredményesen megvívó, szabad Finnország európai szinten is példamutató fejlődéséről, illetve mintaértékű kisebbségpolitikájáról győződhettek meg. A Kisebbségi nyelvek jelentősége és jövője Európában témakörben tartott rendezvény főszervezője a megalaku lásának 100. évfordulóját ünneplő Svédországi Kulturális Alapítvány volt, melynek nevében Björn Teir mondott megnyitó beszédet. A levezető elnöki teendőket Johan Häggman, Leonard Orban európai bizottsági főbiztos hivatalának munkatársa látta el. A konfere ncia első előadójaként Matti Vanhanen finn miniszterelnök a finnországi svédek nyelvi jogait mutatta be. Az összlakosságnak mintegy 6%át kitevő svéd közösség nyelvi téren a többségiekkel azonos jogokat élvez, lévén mindkettő – a finn és a svéd – az ország hivatalos nyelve. A miniszterelnökhöz intézett kérdések rendjén Johan Häggman Tőkés Lászlónak a temesvári forradalomban játszott szerepét méltatta. Európai parlamenti képviselőnk a finn – magyar rokonságra is ráutalva, a finnországi egyházak életének a kis ebbségi vonatkozásairól érdeklődött. Egyben sajnálattal mutatott rá a római katolikus egyháznak a moldvai csángómagyarok és a szlovákiai magyarok, valamint a görögországi ortodox egyháznak a kisebbségi makedónok nyelvi asszimilációja terén betöltött negatí v szerepére. Hogyan lehetne a kiváló finnországi modellt általánossá tenni Európában – kérdezte Tőkés László. Válaszában Matti Vanhanen kormányfő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy adott ország demokratikus rendjének és társadalmi nyitottságán ak alapvető fokmérője a kisebbségi kérdés kezelése, a nyelvi jogok biztosítása. Henrik Lax EPképviselő, a kisebbségvédelmi frakcióközi bizottság (Intergroup) alelnöke komoly bírálattal illette a – Leonard Orban hivatala által kibocsátott – soknyelvűségrő l szóló stratégiai dokumentumot. Az EUgyakorlatban elsősorban azt kifogásolta, hogy ez a nyelveket kizárólag „kommunikációs eszközként” kezeli, miközben „identitáshordozó szerepükről” teljességgel megfeledkezik. A jeles finnországi svéd képviselő feleleve nítette azt a régebbi indítványt, hogy az EU összlakosságának (500 millió) mintegy 10%át kitevő kisebbségeknek (50 millió) – konzultatív jelleggel – önálló Európai Kisebbségi Parlamentje alakuljon. Astrid Thors bevándorlásért és európai ügyekért felelős finn miniszterasszony előadásában az európai kisebbségi ügyek és jogok folyamatos monitorizálását sürgette, a múlt század elavult felfogásának tartva a tagországok ún.
