Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-17
28 belügyeibe való „be nem avatkozás” elvét. Konkrét példaként – szokatlan nyíltsággal – a szlovákiai magyarság jogfosztására is kitért; majd az asszimiláció és az integráció közötti alapvető különbséget hangsúlyozta. Graham Watson, az európai liberálisok frakcióvezetője amellett érvelt, a polgárok Európájának kialakításához az is hozzátartozik , hogy a kisebbségekhez tartozó személyeket a kormányok saját anyanyelvükön szólítsák meg. Ha tehát ma valaki azt állítja, hogy a magyar képviselők a kisebbségi, nyelvi jogokért vívott küzdelmükben szövetségesek nélkül maradtak, nem ismeri, vagy nem akarja tudomásul venni az európai valóságot. A konferencián előadást tartott SzentIványi István európai parlamenti képviselő is, a liberális frakció (ALDE) tagja. A magyar képviselő elmondta: liberálisok és demokraták csak úgy lehetünk, ha védjük a kisebbsége ket. Bár találhatunk pozitív fejleményeket e téren, Európának sokkal többet kell tennie, mint eddig. Eredmény, hogy bécsi székhellyel végre létrejött az Európai Alapjogi Ügynökség, de hatásköre túl korlátozott, azt tovább kellene bővíteni. Egyelőre a közös ségi joganyag semmilyen előírást nem tartalmaz a kisebbségvédelmet tekintve, de ez a liszaboni szerződés életbelépésével megváltozhat, ebben ugyanis van egy cikkely, amelyre később hivatkozni lehet és szabályozást is lehet rá építeni. SzentIványi rámutat ott: az uniós csatlakozás önmagában nem oldja meg a problémákat, erre jó példa a mai Szlovákia, ahol kisebbségellenes visszarendeződés tapasztalható a 2006os kormányváltás óta. Kérdésre válaszolva a képviselő azzal zárta: bár a nemzetközi intézmények az e gyéni jogok betartását figyelik, a kisebbségvédelemben biztosítani kell a kollektív jogok gyakorlását is. Jelko Kacin szlovén liberális európai parlamenti képviselő hasonlóképpen fogalmazott. Véleménye szerint csakis a pozitív diszkrimináció eszközével le het biztosítani egy közösség megmaradását. A nyelvhasználat ügyében kitért arra, hogy a diszkrimináció tiltása nem vehet el jogokat a kisebbségtől. A többnyelvű feliratok használata a több kultúra nyilvános kiterjesztését szolgálja, a többnyelvűség nyilván os térben történő vizuális megjelenítését is jelenti, ezért nem szabad számarányhoz kötni. Példaként hozta fel, hogy Szlovéniában akkor is fenntartják az olasz iskolákat, ha az elemi iskolákban az olaszul tanulók száma 369, míg a középiskolákban az egész o rszágban összesen 125! Ha az arányosságot vagy a számbeli küszöböt vezetnék be, ami látszólag nagyon demokratikus, akkor az olasz közösséget számolnák föl. Példájánál maradva jelezte: mindez, persze, pénzbe kerül, de a kisebbségvédelem és egy kultúra megőr zése nem lehet egyszerű pénzkérdés, ugyanis „többségnek” lenni privilégium és óriási felelősség. Egy országban, egy társadalomban a kisebbségvédelem a demokrácia fokmérője, mondta, negatív példaként említve Görögországot, ahol egyszerűen nem ismerik el, ho gy kisebbségek léteznek az ország területén. A képviselő azzal zárta előadását, hogy egy megmaradásáért küzdő kisebbségnek nem csak a kulturális, hanem a politikai jogait is biztosítani kell. Brüsszel, 2008. október 16. Tőkés László EPképviselő sajtóiro dája vissza Magyarellenes román püspöknek állítanak szobrot Gyulán Erdélyma [ 2008. október 16., 10:36 ] Gyulán kap szobrot a több pozitív ügyet is zászlajára tűző, ám magyarbarátnak véletlenül sem nevezhető Andrei Saguna. Az egykori, nagyszebeni ortodox püspök azon román nemzetiségi vezetők közé tartozott, aki a Habsburg, majd az orosz cári monarchiával élethalál harcot vívó, függetlenségéért küzdő Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdítottak. Saguna 1849ben a Ro mán Nemzeti Bizottmány elnökeként még arra is kísérletet tett, hogy részt vegyen a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok behívásában. Szolgálatait a Habsburgok belső titkos tanácsosi ranggal honorálták. A szoborállítás – a nagyszebeni, románmagyar kor mányülésen eldöntött – tényére dr. Perjési Klára gyulai polgármester hívta fel a sajtó figyelmét szerdai sajtótájékoztatóján. A település vezetője a hét várható eseményei között szűkszavúan megemlítette a szobor alapkőletételét, az ortodox püspök személyév el kapcsolatban pedig nem bocsátkozott semminemű értékelésre. Azt viszont elmondta, ő is csak meghívottként vesz részt az eseményen.
