Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-02
10 hogy az oroszokkal kialkudott politikai egyezséget a helyszínen mintha másképp értelmeznék az orosz katonák. A Reuters tudósítója látott olyan megfigyelői csoportot, amelyet az oroszok visszafordítottak. Ám ahhoz képest, hogy az utóbbi napokban még vita folyt arról, a megfigyelők beléphetneke az ütközőzónákba, tegnap már valóban elhárult ez az akadály . A fegyvertelen uniós szakértők és rendőrök azonban nem mehetnek be a Moszkva által független államként elismert, több mint hétezer főnyi orosz fegyveres erőt állomásoztató Abháziába és DélOszétiába. Feladatuk arra szorítkozik, hogy az orosz csapatok vis szavonását megfigyeljék, akárcsak a grúz rendőrök visszatérését a kérdéses zónába. A megfigyelőket négy csoportba osztották, a magyarok Potiba mennek. Az ellenséges erőknek a francia EUelnökség által közvetített megállapodás szerint október 10ig kellen e az augusztus 7i vonalak mögé viszszatérniük. Ami az orosz csapatmozgást illeti, ettől is függ, hogyan alakítja az unió a viszonyát Moszkvával. Az utóbbi hetekben többen és többször elmondták Brüsszelben, hogy Oroszország az EU legnagyobb szomszédja, ame llyel a partneri kapcsolatokat fenn kell tartani, de a tárgyalásokat az új szerződésről felfüggesztették a megfigyelői misszió időszakára. A novemberre tervezett EUOroszország csúcstalálkozóig át akarják értékelni a Moszkvához fűződő viszonyt, és a munk ával a tanács az Európai Bizottságot bízta meg. Ennek a töprengési folyamatnak mindenképpen része az energiafüggetlenség növelését célzó lépéseknek a kialakítása. Ám ez kényes kérdés a tagországok igencsak eltérő kitettsége és az Oroszországgal megkötött ( például német) szállítási, csővezetéképítési megállapodások miatt. Értesüléseink szerint a gondolkodás középpontjába került, hogyan lehetne felgyorsítani az Oroszországot elkerülő Nabucco gázvezeték fejlesztését, akár uniós pénzek bevonásával. A gondolk odás másik vonulata a keleti partnerségi program ösztönzése, de ennek részleteivel az év végéig kellene előállnia a brüsszeli bizottságnak, amely úgy véli, hogy van még idő. A programnak mindenképpen része azonban Grúzia, amelynek az EU 500 millió eurót má r odaígért újjáépítésre és reformokra. Október 22én Brüsszelben nemzetközi donorkonferenciát is rendeznek, hogy még több pénzt pumpáljanak Grúziába, amelynek politikájáról és az orosz viszályban viselt felelősségéről megoszlanak a vélemények az unióban - de nem akarják elmulasztani Grúzia demokratizálásának és piacgazdasági átalakításának az esélyét sem. vissza Lekenyerezik a román választókat Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2008. október 2. Ötven százalékkal emelte meg a román parlament a tanár ok bérét. Az erről kiadott kormányrendeletet elfogadó törvényt a honatyák egyhangúlag szavazták meg - ami azt bizonyítja, hogy a választások előtti osztogatást az ország nem lesz képes elkerülni. Varujan Vosganian pénzügyminiszter szerint a béremelés fel elősségét a november 30i választások után kialakult kormánynak és törvényhozásnak kellett volna vállalnia. A tárcavezető helytelenítette a közalkalmazottak bérének ágazatonként történő módosítását, és példaképpen az egészségügyi dolgozókat hozta fel, akik a hír hallatára saját - a tanároknál szerintük nehezebb - bérük rendezetlenségét hozták fel. Közölte, hogy a költségtöbblet több mint egymilliárd eurót von majd ki az oktatás korszerűsítését szolgáló keretből. A tanári bérek megemeléséről elfogadott tör vényt Traian Basescu államfőnek kell még kihirdetnie ahhoz, hogy hatályossá váljon. Elemzők azonban attól tartnak, hogy a választók "lekenyerezése" a következő hetekben folytatódik. A törvényhozásban több populista jellegű tervezet vár elfogadásra. Az ez eket benyújtó pártok az 500 lejnél kisebb nyugdíjak megduplázását, a fűtési költségek egy részének állami átvállalását, az időjárási viszontagságok által érintett gazdák kárpótlását, a szülési és a gyermeknevelési juttatások emelését, a háborús veteránok é s a különféle rendszerek által üldözött személyek nyugdíjpótlékainak növelését ígérik. Bár a törvénytervezetek jelentős részét a szakbizottságok elutasították, a választási szempontok előtérbe kerülése könnyen oda vezethet, hogy azokat a törvényhozás plénu ma mégis megszavazza.
