Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-14
19 Szabad Újság: A sajtótájékoztató meghívóján még úgy szerepelt, hogy Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa lesz a tanács elnöke. Ez nem így van, miért? Gémesi Ferenc: Több javaslat is volt az elnök személyére. A konzultációk után abban maradtunk, hogy nem magyarországi személy legyen a Szórvány Tanács elnöke. Kocsis urat, aki eredetileg elnöknek szerettünk volna felkérni, e döntés után már nem kértük fel erre a szerepr e. Göncz László: Kocsis Károly jó barátom. Én csak egynek tartom magam a jelen lévő szakemberek közül. Az elnök szerepe jelképes, a döntéseket konszenzus alapon kívánjuk meghozni. Ha személyemet illetően csak egy régió részéről is ellenvetés mutatkozik, a kkor én ezt a tisztséget nem kívánom betölteni. Echo TV: A másik szórványcsoport is a magyar államtól várja programjaik finanszírozást. Kaphatnak erre pénzt? Gémesi Ferenc: Bárki pályázhat, összefüggés a sikeres pályázatok és az egyes testületek között n incs. De ez a testület nem pénzosztó szándékkal jött létre. A Szórvány Tanácsot alkotják: Göncz László elnök (Szlovénia), Kontra Miklós (Magyarország), BalázsBécsi Attila, Hegyeli Attila, Lakatos András, Pásztor Gabriella, Vetési László (Románia), Gyurgy ik László, Hunčík Péter, Gyurgyik László (Szlovákia), Losoncz Árpád, Soós Mihály (Szerbia), Ambrus Pál, Tóth Mihály (Ukrajna), Horváth László (Horvátország). vissza - Felvidék Ma, Oriskó Norbet - A kommunizmus vége? Magy ar Szó 2008.10.14. Bojan Pajtić : Jobb élet, nemzeti sokszínűség, decentralizáció, ezek az új vajdasági statútum legfontosabb célkitűzései Ma tűzi napirendjére a Tartományi Képviselőház Vajdaság Autonóm Tartomány új statútumát, és ennek mintegy nyitány aként tegnap a képviselőházban nagy érdeklődést kiváltó sajtóbeszélgetést rendeztek a tartományi csúcsvezetés részvételével. Mint azt Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Független Újságíró Egyesület elnöke bevezetőjében elmondta, a sajtó képviselőivel való talá lkozó kezdeményezője maga az egyesület volt, méghozzá azzal az elsődleges céllal, hogy ily módon is elejét vegyék az új statútum meghozatalával kapcsolatos félinformációkat tartalmazó, szenzációhajhász írások elburjánzásának a sajtóban, és lehetőséget tere mtsenek arra, hogy az újságírók első kézből, hiteles forrásból szerezhessék be információikat. Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke bevezető felszólalásában arra a gondolatra helyezte a hangsúlyt, hogy ha a modern kor emberének egyik legalapve tőbb joga a demokrácia gyakorlása és önmaga megvalósítása, akkor ez a statútum ennek az igénynek teremti meg a modern kor követelményeinek megfelelő megoldást. Kiemelte Vajdaság egyik legfontosabb sajátosságát, a többnyelvűséget, azzal az érdekes példával személtetve ezt, hogy a brüsszeli után egész Európában a vajdasági parlamentben van hivatalos használatban a legtöbb nyelv (hat), és mint mondta, az új statútum ezt az értéket is át akarja menteni az utókor számára. – Az viszont kétségtelen, hogy ez a sta tútum szembemegy egy nálunk nagymértékben elterjedt politikai előítéletnek, ez pedig az, hogy csak a centralizált állam erős állam, míg a decentralizált gyenge. A mi meggyőződésünk ennek épp az ellenkezője: csak a decentralizált államforma lehet a stabilit ás biztosítéka, és ez az alapszabály is ezt a meggyőződést tükrözi – mondta még Egeresi. Bojan Pajtić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke szerint a statútum nem csupán a parlamenti pártok többségének, hanem az egész tartomány lakossága többségének a sz ándékát tükrözi. Ezt azzal a széles körű társadalmi érdeklődéssel támasztotta alá, ami a statútum előkészítésének folyamatát kísérte: összesen 32 városban és településen tartottak közvitát, amelyeken nem csupán a polgárok, hanem különböző intézmények,
