Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-14
20 szak szervezetek, nemzeti tanácsok, gazdasági szubjektumok is megtették módosító javaslataikat, amelyek, az elnök szerint az esetek 90 százalékában építő jellegűek voltak. – A statútum három fő célkitűzést igyekszik megvalósítani. Az egyik a jobb életfeltétele k megteremtése (a fejlesztési bank létrehozása, a tartományi vagyon megőrzése, vagy épp a brüsszeli képviselet megnyitása által), a másik a nemzeti sokszínűség megőrzése (a Nemzeti Közösségek Tanácsának megalakítása által), a harmadik pedig a széleskörű de centralizáció megvalósítása – összegzett Pajtić. Dr. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár és dr. Dragoslav Petrović, a tartományi parlamentben hatalmat gyakorló koalíció koordinátora elsősorban a statútum jogi vonatkozásairól és következményeiről beszélt, amelynek lényegét Korhecz úgy összegezte, hogy a statútum hatályba lépésével átveszik a köztársasági hatáskörök egy részét, amelyek egy bizonyos részét viszont átruházzák a helyi önkormányzatokra, a széles körű decentralizáció szellemében. KORMÁ NY ÉS KORMÁNYFŐ Az ezt követő újságírói kérdésekre adott válaszok több részletre is jobban rávilágítottak. Bojan Pajtić tartományi kormányfő például az egyik ilyen kérdésre válaszolva kifejtette, nem tart attól, hogy a köztársasági parlament esetleg nem h agyja jóvá a tartományi parlament által már szentesített statútumot, „mert nincs semmi logika abban, hogy ugyanazok a politikai erők, amelyek tartományi szinten rábólintanak a statútumra, köztársasági szinten nemet mondjanak rá, márpedig ezek az erők több mint 140 szavazattal bírnak a 250 tagú parlamentben”; dr. Korhecz Tamás pedig szintén kérdésre válaszolva a Szerbiai Demokrata Pártnak és személyesen Vojislav Koštunicának azt a véleményét kommentálta, mely szerint a statútum több pontjában is „alkotmányel lenes”: – Először is, mindkét dokumentum nyilvános, így mindenki, minden egyes polgár előveheti az alkotmányt és a statútumot, és saját maga eldöntheti, mennyire megalapozott ez az állítás. Másodszor, öt olyan professzor véleményét kértem ki, akik az alko tmányjog szakértőinek számítanak, és egyikük sem állapított meg alkotmányellenességet, harmadszor pedig én magam is alkotmányjogász lennék, úgyhogy felelősen állíthatom, minden egyes pont és vessző alkotmányosságát ellenőriztük. A brüsszeli képviseletre v onatkozó kérdésre Egeresi Sándor reagált, mondván, Európa fővárosában már több mint háromszáz ilyen regionális jellegű képviselet működik, és senkinek eszébe sem jut szeparatizmust kiáltani, majd hozzátette: – Nyugodtan írják meg, én személyesen támogatom azt, hogy Brüsszelben Belgrádnak vagy Šumadijának is legyen külön, saját érdekképviselete. De kérem szépen, engedtessék már meg ugyanez a lehetőség és jog Vajdaságnak is! A Bojan Pajtić tartományi kormányfőhöz intézett egyik kérdés pedig épp arra vonatko zott, mennyire jó és jogszerű a „kormány” és „kormányfő” elnevezések használata – amit egyébként az új statútum előír – mire a „leendő” kormányfő úgy reagált, hogy egyrészt nem az a lényeg, hogy hogy hívják a gyereket, hanem, hogy mit csinál, másrészt, min t mondta, végső ideje már a kifejezések modernizálásának is, mert Európát járva, és a „Tartományi Végrehajtó Tanács”, „titkár”, „titkárhelyettes”, és egyéb hasonló kifejezéseket használva gyakran rájuk kérdeznek: Mi az, nálatok még mindig kommunizmus van? vissza Új régiók: rajt most, cél jövőre ÚMSZösszeállítás | 20081013 22:40:29 Ma nyújtja be a régiók átszervezését célzó törvényjavaslatát a szenátusban az RMDSZ. A tervezet feldarabolná a jelenleg létező régiókat: nyolc helyett tizenöt kisebbre. Eszerint például Maros, Hargita és Kovászna megye egy régiót alkotna. Bár Markó Béla RMDSZelnök szerint arra már nincs esély, hogy a jelenlegi ciklusban még sor kerüljön a tervezet elfogadására, fontos, hogy a régióátalakítási indítvány elinduljon a maga útján.
