Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-14
18 formában, összmagyar jelleggel kezeljék. Még inkább várhatóak eredmények, ha ebben a kérdésben össznemzeti összefogásra kerülne sor. Tehát nem kormányciklusokhoz kell kötnünk ezt a feladatkört, hiszen arról van szó, hogy mennyire sikerül a magyar nyelv és kultúra presztizsét megőriznünk a Kárpátmedencében. Ugyanis ha valahol őshonos a kultúránk és az anyanyelvünk, az éppen a Kárpátmedence. Ez mellett messzemenően tisztelünk minden olyan törekvést szerte a világban, ahol a magyar nyelv valamilyen formában megnyilvánul. A szomszédos országokkal is párbeszédet kell kezdenünk, hiszen a szórványosodás nem csak magyar kérdés. Hunčík Péter: Örülök, hogy sikerült elrugaszkodnunk a romantikus szemléletmódtól a kisebbségi kérdés megközelítésében. Rátérünk arra, amire valóban szükség van, és a 21. század kihívásainak szellemében cselekszünk. Ezt a szemléletváltást tudomásul kell ve nni, a szép szavak helyett valódi tartalmat kell megjelenítenünk. Más szemlélet kell a szomszéd népekkel szemben is. Valamikor ez a térség egy királyságot, egy monarchiát alkotott. Mi magyarok gyakran kisajátítjuk a múltat, és azt csak magyar múltként emle getjük ahelyett, hogy abból felkínálnánk egyegy szeletet más népeknek. Tudomásukra kell hoznunk, hogy a mi sikereinkben nekik is részük volt, és a mi káraink az ő vereségeik is lesznek. Úgy gondolom, ha ezt a szemlélet- és paradigmaváltástmeg tudjuk valós ítani, akkor már nagyon sokat tettünk. Ehhez megvan a jóindulat, az eszközök és a szakembergárda is. A bevezető gondolatok után a sajtó kérdései következtek. Magyar Nemzet: Volt egy kezdeményezés, mely megelőzte a kormányt. Alsóbodok, Burgerland... és ez le is csapódott a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának döntésében, miszerint egy szórványmunkacsoportot hozzanak létre. Tudomásom szerint van egyfajta megbántottságérzés ennek kezdeményezői részéről, hogy a kormány a saját kezdeményezésébe (példá ul a szakemberek kiválasztásába) nem vonta be őket. Működhet együtt a két csoport? Gémesi Ferenc: Úgy gondolom, ez egy mesterséges probléma. Ez a probléma nem létezik ugyanis. A kormánynak többek között az a feladata, hogy a szórványok ügyével is foglalko zzon. Eljátszhatunk azzal a kérdéssel, hogy vajon ki mondta ki először egy ilyen tanács létrehozásának szükségességét. Egyébként a magyar kormány volt az, de ez lényegtelen. Az ön által említett kezdeményezőkkel én leültem, és felajánlottam nekik, hogy bár kit delegálhatnak ebbe a testületbe. Nem éltek ezzel a lehetőséggel. Tömérdek feladat van szórványügyben, van mit csinálnunk, tehát sok mindenki foglalkozhat ezzel. Ha több testület lesz, és azok valóban szakmai munkával foglalkoznak, akkor ki tudják egymá st egészíteni. Göncz László: Ez egy szakmai testület, és teljesen nyitottak vagyunk. Ha valaki úgy gondolja, hogy a Szórvány Tanács munkájához hozzá tud tenni valamit, biztos, hogy nem fog zárt ajtókra találni. Magyar Hírlap: Göncz László urat leszám ítva úgy tűnik olyan szempontból választották ki a Szórvány tanács tagjait, akik a baloldaoli kormányzattal szemben megértőek, barátiak... Gémesi Ferenc: Erről azt gondolom, hogy ez vicc, és semmilyen valós alapja nincs ennek a megállapításnak. Ez egy oly an testület, ahol nem pártszimpátia alapján lettek a tagok kiválasztva.
