Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-14
17 Szemléletváltást szorgalmaz az újonnan megalakult Szórvány Tanács Felvidék.ma 2008.10.14. Ahogy tegnapi tudósításunkban arról hírt adtunk, Budapesten a Miniszterelnöki Hivatalban megtartotta alakuló ülését a m agyar kormány által létrehozott Szórvány Tanács. A következőkben az alakuló ülést követő sajtótájékoztatót ismertetjük. A sajtótájékoztatót Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, dr. Törzsök Eri ka, a MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya főigazgatója. Gönczöl László, a Szórvány Tanács elnöke, és Hunčík Péter, a Szórvány Tanács egyik szlovákiai tagja tartották. Gémesi Ferenc: Ez év elején vetődött fel a gondolat, hogy sokkal intenzívebben kell fo glalkozni a tömbmagyarság ügyei mellett a szórványkérdéssel is. Ma sor került a Szórvány Tanács alakuló ülésére. Úgy gondoljuk, hogy elsősorban szakmai bázisú javaslatokra van szükség ahhoz, hogy érdemben, kormányzati szinten is foglalkozni lehessen a szór vány ügyével. A Tanács egyhangú szavazással úgy döntött, hogy Göncz László urat, a szlovéniai magyarság parlamenti képviselőjét javasolja elnöknek. Régiónként számos előadás hangzott el, hogy mik az alapvető problémák a szórvány kérdésében. Világossá vált , hogy néhány hasonló kihívás mellett regionális specifikumok láthatók. Majdnem minden régióra önálló megoldást kell kidolgozni. Egységes megoldás a szórványosodás lassítására nincs. Elhangzott, hogy ugyan vannak eredmények, intézmények, melyekkel ez a pr oblémakör kezelhető, ugyanakkor komoly új kihívásokkal kell szembenéznünk. Olyan új modernizációs kihívások is vannak, amelyek eszközrendszerével ha élni tudunk, akkor a szórványosodási folyamat ha nem is fordítható meg azonnal, de legalábbis lassítható. Mai tanácskozásunkon szó volt a kettős vagy többes kötődés kérdéséről is. A regionális szemlélet gyakran sokkal erősebb a nemzeti kötődéshez képest. Ezért a regionális tudaton keresztül kell megerősíteni a magyar kultúrának, a magyar nyelvnek a bázisát. Maga a Tanács is javasol majd évente egykét kiemelt projektet. Jövő év tavaszán nemzetközi szórványkonferenciát szervezünk, melynek témája elsősorban az lenne, hogy látleletet adjon, hogyan is áll ma a szórványkérdés a Kárpátmedencében, illetve milyen me goldások jöhetnek számításba régióként ebben a kérdésben. Az is fontos, hogy a szomszédos államok többségi nemzetek számára is képet adjunk arról, hogy mi a szórványban élők alapvető problémája. A Szórvány tanács a Kárpátmedence szórványaival foglalkozi k majd, ugyanis az ún. nyugati magyarság helyzete merőben más. Ezért ezt a két kérdés nem kívánjuk összekötni egymással. Október végéig megszületnek a régiós javaslatok. A Szórvány Tanács tagjai megkapják véleményezésre mindazokat a 2009es koncepciókat i s, amelyek a szórványokat érintheti. A Tanács meghatározza azokat a fő irányvonalakat, amely mentén javaslatokat fog tenni a magyar kormánynak a tennivalókra. Göncz László: Ezen a mai összejövetelen szakemberek vettek részt. Egyetértettünk abban, hogy a Magyarországon határain túl élő magyar közösségek egyre inkább a szórványosodásnak vannak kitéve, bár szerencsére, még vannak tömbmagyar területek. Ezért a szocializáció minden területéhez szükség van ahhoz, hogy a szórványosodással járó problémákat kezel ni lehessen. Első prioritásként merült fel ma is az oktatás, a kultúra és az egyház szerepköre. És nem utolsó sorban a többségi nemzetekkel való együttműködés fontossága. Üdvözölendő az a törekvés, amely ma ténylegesen meg is valósult a magyar kormányzat részéről. Ugyanis már régóta él a határokon túli magyarok körében az az elképzelés, hogy a szórványosodást színvonalas intézményesített
