Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-11
17 Az aláírók emellett azt szorgalmazzák, hogy az egyezményben rögzített jogok sérelme esetén az érintettek magánvádas eljárást indíthassanak ügyükben. Adataik szerint Európában több mint 100 millió an tartoznak valamely kisebbséghez. A többpárti demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelméért fellépő Európa Tanács keretegyezménye arra kötelezi az aláíró államokat, hogy garantálják a kisebbségek politikai, kulturális, vallási és nyelvhasznál ati jogait. Franciaország és Törökors zág azonban, amelyek nem ismerik el a nemzeti kisebbségek jogainak koncepcióját, arra hivatkoznak, hogy alkotmányjogi okok miatt nem írhatják alá az egyezményt. Előzőleg pénteken, az egyezmény tíz évvel ezelőtti hatályba lépése alkalmából tartott strasbou rgi konferencián Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa fontosnak nevezte, hogy "párbeszédet folytassanak a fenntartásaikat hangoztató országokkal", miután az egyezmény nyitva hagyja azt a lehetőséget, hogy az érintett kormányok bizonyos f enntartásaik külön nyilatkozatba, mellékletbe foglalásával csatlakozzanak. Beszédében Hammarberg hangsúlyozta, hogy külön figyelmet kell szentelni az Európa számos országában ma is idegenként kezelt roma kisebbség jogvédelmének. A tanácskozáson Magyarorsz ágot az egyezmény megvalósítást figyelemmel kísérő kormányközi szakértői testület elnöke, Solymosi Judit képviselte. vissza Szlovákia nem reagál Göncz Kinga kijelentésére Új Szó • 2008. október 11. Pozsony| A szlovák kül ügyi szóvivő szerint Göncz Kinga magyar külügyminiszter a napokban nem kap "hivatalos diplomáciai postát" Pozsonyból a budapesti szlovák nagykövettel ismertetett magyar felvetésekre - értesült a szóvivőtől a Pravda. Göncz Kinga elvárásai szerint a szlovák félnek e hét folyamán kellett volna megválaszolnia a szlovákiai magyar kisebbség status quóját érő sérelmekkel kapcsolatos felvetéseit. Pozsony ezt hivatalosan is "magyar ultimátumnak" minősítette, és tétovázás nélkül éles hangú külügyi nyilatkozatban uta sította vissza. A külügyi szóvivő ezt megerősítve szombaton úgy fogalmazott, hogy Budapest a szlovák diplomácia vezetőjétől azonnali választ kapott, és válaszok hangzottak el egyéb kormányzati szinten, így Robert Fico miniszterelnök részéről is, aki szinté n "ultimátumnak nevezte és visszautasította" a magyar fél elvárásait. Ezzel szemben az MTI pozsonyi tudósítója magát megnevezni nem kívánó diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy a szlovák külügyminisztérium az EU- és NATOtagállamok, köztük Magyarország , valamint Svájc pozsonyi diplomáciai képviseleteihez csütörtökön eljuttatott levélben fogalmazta meg a szlovákmagyar viszonyban kialakult és a budapesti szlovák nagykövet bekéretése nyomán előállt helyezettel kapcsolatos álláspontját. Heizer Antal pozso nyi magyar nagykövet szombaton az MTI érdeklődésére azt mondta: hacsak váratlan fejlemény ezt nem indokolja, akkor Göncz Kinga magyar és Ján Kubis szlovák külügyminiszter október 15re tervezett kétoldalú brüsszeli találkozójáig nem kíván reagálni. A Prav da szombaton a szlovák külügyi szóvivőt idézve azt írta: Szlovákia elutasította és sajnálatosnak találta a magyar fél választotta módszert és annak tartalmát, azonban "a két ország között továbbra is a szokványos módon folyik a diplomáciai párbeszéd". A l ap több írása is tárgyalja a szlovákmagyar viszony fejleményeit. Megszólaltatja Rudolf Chmelt, a szlovákmagyar kapcsolatot kutatóját, az előző szlovák kormány kulturális miniszterét, aki a 90es évek elején - míg Szlovákia függetlenné válása után Vladimí r Meciar sietve le nem váltotta - Csehszlovákiai budapesti nagykövete volt. Chmel - nyilván Ján Slota magyarellenes hőbörgéseire utalva - "a felelőtlen, kocsmai stílust, a komplexusokkal" terhes "politikai provokatőrt, s vele együtt mindazokat" a szlovák k özjogi méltóságokat teszi nevek említése nélkül felelőssé, "akik ezellen nem emelik fel a szavukat", miközben úgy tesznek, mintha csak "tapintatosság hiányáról vagy a társasági viselkedés szabályaival ellentétes, ám megbocsátható csínytevésről lenne szó". Chmel ide sorolja és néven nevezi Tőkés Lászlót, aki szerinte "semmiféle politikai erőt nem reprezentál". Chmel szerint az efféle felfoghatatlan cselekedetek nyomán elszabaduló uszítás hátterében nem kell okvetlenül
