Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-11
16 S a négycsillagos tábornokok, a katonadiplomaták abból is ízelítőt kaptak, milyen volt ez az ország a reneszán sz uralkodó, Mátyás korában, hogy élt és mit alkotott az "Európa homlokán táncoló" Magyarország ötszáz évvel e zelőtt. A rene szánszt inkább azért emlegetjük, mert az atlanti szövetség 1949es megalakulása óta - a hidegháború éveit is beleértve - még soha n em kényszerült ilyen szerteágazó feladatok ellátására, mint most. Ráadásul saját érdekszféráját, működési területeit messze t úllépve. S Oroszország határaihoz oly közel kerülve! Még jó, hogy a szövetségesek - az amerikai nyomás ellenére - higgadtak maradta k, s Grúzia felvételét továbbra is csak lebegtetik. Mármár érteni véljük Moszkva aggodalmát, amikor azt visszhangozza, hogy a világcsendőr szerepében tetszelgő NATO hovatovább az ENSZ helyetteseként jár el a nemzetközi biztonsággal kapcsolatos kérdésekben , amire senkitől sem kapott felhatalmazást. Pontosabban... Ban Ki Mun ENSZfőtitkár még szeptemberben levélben kérte NATOpar tnerét, ugyan segítene a keletafrikai kalózveszély megfékezésében. A szövetségesek épp Budapesten döntöttek arról, hogy hét hadiha jóból álló konvojt vezényelnek Szomália partjaihoz, megoldandó a reneszánsz idők világtengeri viszonyaira emlékeztető konflik tust. A kalózokkal alighanem könnyebb dolguk lesz a szövetségeseknek, mint az afganisztáni lázadókkal. Érthető, hogy a Marriott sz állóbeli tanácskozáson is a tálibok adták a legtöbb fejtörést a NATOdiplomatáknak. Vitájuk alaphangját alighanem Mark Carle t onSmith brit dandártábornok minapi kijelentése adta meg. A középázsiai országban állomásozó brit csapatok parancsnoka nyers őszin teséggel fedte fel, hogy az afganisztáni háborút nem lehet megnyerni. Az egyetlen reális cél szerinte a tálib lázadást olyan szintre csökkenteni, hogy az már ne jelentsen stratégiai veszélyt, s az afgán hadsereg maga is elboldoguljon vele. A szokatlanul ős zinte beismerés még hetekkel ezelőtt is ingerült tiltakozást váltott volna ki a hétéves háború messze legnagyobb terheit vise lő amerikai vezetők részéről, a Marriott külvilágtól hermetikusan elzárt falai azonban olyasmit hallottak, amit Pentagonvezető szá jából még soha. Robert Gates amerikai védelmi miniszter elismerte: a fegyveres fellépés nem lehet az egyedüli módja az afgani sztáni stabilitás megteremtésének. A korábbiaknál jobban össze kell hangolni a biztonsági, a civil, a gazdasági és az újjáépítési p rogramokat Afganisztánban. Ami nagyjából annyit jelent, hogy a szövetségesek már nem annyira a háborút, mint inkább a békét szeretnék megnyerni a középázsiai országban. Amihez a stratégiai célok megváltoztatására - például a "kevésbé gonosz" tálibokkal v aló tárgyalásokra , valamint még több katonára, s még több pénzre lesz szükség. S ez alól mi magyarok sem bújhatunk ki. A ta nácskozást megelőző napokban e hasábokon még azt nyilatkozhatta Szekeres védelmi miniszter, hogy indokolatlan a mintegy 250 főnyi m agyar kontingens létszámának emelése, aztán csütörtökre minden megváltozott. Elég volt a magyar miniszterelnöknek a NATO főti tkárával fél órát tárgyalnia, hogy felpuhuljon a magyar álláspont. S máris hét százalékkal, a GDP 1,17 százalékának megfelelő öszszegre nőtt a honvédelmi tárca jövő évi költségvetése. Öt év alatt ötmilliárd forintot költöttünk az afganisztáni misszióra. De hol van ez az amerikaiak évi 21,5 milliárd dolláros afganisztáni kiadásaihoz? Hiába, költséges dolog a reneszánsz szerep. vissza Felszólítottak nyolc országot az ET kisebbségvédelmi egyezményének – Az ETt 47 országából 37ben már alkalmazzák Népszava.online • 2008.10.11. Összesen 94 nem kormányzati szervezet (NGO) szólította fel a hét végén az Európa Tanács (ET) nyolc tagországát, hogy "haladéktalanul és további feltételek nélkül" csatlakozzon a nemzeti kisebbségek védelm éről szóló keretegyezményhez. A tíz éve érvényben lévő egyezményt az ET 47 országából 37ben már alkalmazzák. Franciaország, Monaco, Andorra és Törökország azonban még alá sem írta a dokumentumot, Belgium, Görögország, Luxemburg és Izland pedig bár aláírt a, még nem ratifikálta azt. "Ez nagyon nyugtalanító helyzet, mivel az említett országok többségében jelentős kisebbségeket fosztanak meg attól, hogy élhessenek a keretegyezményben biztosított jogvédő mechanizmusokkal" - hangsúlyozzák nyilatkozatukban a Ki sebbségi Jogok Nemzetközi Csoportjába tömörült szervezetek.
