Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-20
24 – Gyakran szembesülünk azzal, hogy a betegek nyelvi akadályokba ütköznek, nem beszélnek sem ukránul, olykor még oroszul sem. A kijevi, dnyipropetrovszki, donecki, harkivi diagnosztikai központok nehezen elérhetők, egyikükmásikuk ezer, ezerötszáz kilomét eres távolságra van, s igen magas az odautazás útiköltsége. Nem beszélve arról, hogy a fenti intézetekben fizetett az ellátás, s az árak magasabbak, mint az anyaországban. A hazai állami támogatás viszont hiányos, s sajnos nálunk még nem működnek az egészs égügyibiztosítási pénztárak. Ilyen körülmények között egy átlagos kárpátaljai magyar ember nem részesülhet a magas vagy akár csak betegségének megfelelő szintű egészségügyi ellátásban, s különösen a fejlett diagnosztikai és gyógytechnológiáktól esik el. – Tudomásom szerint sok az elégedetlen ember, aki bírálja az értékelő bizottság munkáját. Milyen indokok szerepelnek az elutasításokban? – Olyan magyarázatokat kaptunk, hogy a beteg forduljon a helyi szakemberhez. És itt általában olyan orvost neveztek meg, aki a beteget az évek során már többször kezelte, vagy aki már nyugdíjas és nem praktizál. Forduljon a beteg a Kijevi Diagnosztikai Központba, mégpedig azért, mert a zárójelentésben ezt javasolják. De ez azért van így, mert a helyi orvos nem irányítha tja páciensét magyarországi kivizsgálásra, ezt csak egyedül a beteg kérelmezheti. A legtöbb esetben azért történt elutasítás, mert a feltüntetett betegségek nem minősültek fejlődési rendellenességnek. Azon kérelmekre is nemleges válasz érkezett, melyekben a betegek – nagyobbrészt cardio vascularis és daganatos megbetegedések esetében – a megkezdett kezelés folytatásának anyagi támogatását kérelmezték: a beteg már egykét éve magyarországi szakemberek megfigyelése és kezelése alatt állt és anyagi lehetőségei mostanra kimerültek. Az értékelő bizottság a társadalmi szervezet névre szóló kérelmét sem vette figyelembe. – Mennyire fontosak a zárójelentések, lehete a kivizsgálást rögtön Magyarországon kérni? – A magyarországi döntések értékelése során kiderült , hogy a zárójelentéseknek nagyobb jelentőségük van, mint eleinte gondoltuk. Ha az igénylőlapon a beteg megjelöl egy magyar kezelőorvost, természetesen hamarabb születik döntés ügyében. Ha viszont a kárpátaljai kivizsgálás után konkrét intézmény megnevezés e nélkül várja a beutalót valamelyik magyarországi intézménybe, a döntés akár hat hétig is elhúzódik. Bizonyára az egészségügyi szolgáltatók nem sietnek válaszolni az értékelő bizottságnak az ellátás biztosításáról, vagy még nincs meg a kialakult gyakorlat a ennek az együttműködésnek. És a beteg csak vár és vár. – Milyen lépéseket tettek az ügyintézés meggyorsítása, a betegek körének szélesítése érdekében? – Levéllel fordultunk Székely Tamás egészségügyi miniszterhez, melyben arra kérjük, támogassa az 59 /2007.XII.29én kelt miniszteri rendelet 2. számú mellékletének bővítését, mely a határon túli magyarok részére engedélyezett betegségcsoportot tartalmazza. Vázoltuk, hogy különösen a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatban lenne szükség segíts égre, ugyanis Kárpátalján ezek vezető helyen állnak az elhalálozási okok között a felnőtt lakosság körében. Kértük, az idejében diagnosztizált, nem előrehaladott daganatos betegségek kezelésének lehetőségeit is vizsgálják felül és kiemelt esetben engedélye zzék a kemo- és sugárterápiát. A félreértések elkerülése végett szeretném hangsúlyozni, hogy itthonról nem befolyásolhatjuk a magyarországi döntéseket. A csapatnak, aki magára vállalta az ügyintézéssel kapcsolatos munkát, csak arra van lehetősége, hogy v éleményezze, lefordítsa és idejében továbbítsa Budapestre az igényléseket. vissza Magyar Tímea Tőkés László is mellénk állt KISZO • 2008.09.20. Lapunkhoz is eljuttatott közleményben állt a kárpátaljai magyar tannyelvű okta tási rendszer mellé Tőkés László Királyhágó melléki református püspök, európai parlamenti képviselő. Ebben emlékeztet arra, hogy a hagyományos román – magyar szembenállás az Ukrajnában élő magyar és román kisebbségi közösségek esetében szolidaritássá alakul át, akiket az ukrán hatóságok diszkriminatív és jogfosztó rendeletei nyomán hátrányos megkülönböztetés sújt.
