Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-18
26 A tartományi alapítású egyetemekre összesen 11 049 hallgató iratkoz ott be tavaly, közülük 1950 nemzeti kisebbségi, ami jelentős csökkenést (17,65%) mutat a korábbi tanévhez (a 21,6 százalékhoz viszonyítva). A magyar hallgatók esetében a különbség 9,78%. A nem megfelelő tanári állományra külön fölhívja a figyelmet a Tarto mányi Ombudsman Iroda, amelynek jelentését Góbor Zoltán helyettes ismertette. Egyetértve a megállapítással dr. Jeges Zoltán, tartományi oktatási és művelődési titkár javasolta, hogy vizsgálják meg; miért van ez így. Észrevételét támogatva a bizottság indít ványozza az illetékes és országos tartományi szerveknek a vonatkozó köztársasági szabályok, rendeletek felülvizsgálását. Köztük azt is: ki taníthat az iskolákban, a különböző tannyelvű tagozatokon? Nagy gondot jelent, hogy egyes iskolákban csak a Belgrádi Egyetemen diplomázott tanárok taníthatnak, míg az Újvidéki Egyetem oklevelét nem ismerik el. A tartományi titkárság már elkészítette a módosítási javaslatot. A kis településeken, a falvakban viszont szükség van a pedagógusképzés teljes átszervezésére, a ké tszakos képzés irányában. A tanítóképzőket át kell alakítani mielőbb kétszakos tanárképző egyetemekké. Erről megkezdődtek már a tárgyalások a Köztársasági Oktatási Minisztériummal. vissza Állóháború? Magyar Szó 2008.09.18 . Milyen legyen a nemzeti tanácsokról szóló törvény? – A miniszter azt ígéri, tíz napon belül megalakul a szakértői tanács Úgy tűnik, hogy megoldódik az a felemás helyzet, amely 2006. szeptember 22e óta tart. Ekkor járt le a Magyar Nemzeti Tanács megbí zatása, és a tanács működése azóta az idevágó törvény híján rendezetlennek tekinthető. 2006 szeptemberében Józsa László, az MNT elnöke azt nyilatkozta lapunknak, hogy a tanács megbízatása annak lejárta után sem szűnik meg, hanem ügyvezetői minőségben folyt atják a munkát a következő választásokig. – Végre kilendült a holtpontról ennek a törvénynek az ügye. A közvélemény számára is emlékezetes módon, évek óta, a szükségesnél sokkal hosszabb szünetekkel folyik a nemzeti tanácsokról szóló törvény előkészítése . Egy olyan törvényről van szó, amelynek jogi értelemben szabályoznia kell a nemzeti tanácsok megválasztásának módját, hatásköreit, és pénzügyi garanciákat is kell tartalmaznia. A törvény elkészítése 20032004 óta zajlik, több szakértői csoport is tevékeny kedett rajta. Viszont különböző parlamenti mandátumok lejárta, a parlament feloszlatása és a kormányzati hozzáállás váltakozása miatt sohasem jutottak a munka végére. Az elmúlt kormány ideje alatt az akkori (és jelenlegi) önkormányzati és közigazgatási min iszter felállított egy szakértői csoportot, amely elég jelentős továbblépést könyvelhetett el, és ütemesen haladt a törvény elkészítése mindaddig, míg fel nem oszlatták a parlamentet. Most viszont, hogy illetékes minisztérium is van, megértek a feltételek, hogy a törvény megalkotása révbe érjen. Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter azt mondta, hogy igen rövid időn belül fel fogja állítani azt a szakértői csoportot, amely hivatott lesz ezt a munkát befejezni. A munka befejeztével az eredmén yt ismertetik a nemzeti tanácsokkal, amelyek hozzászólhatnak, véleményezhetik azt, majd a kormánynak kell elfogadnia a törvényjavaslatot, végül pedig a parlamentnek kell a törvényt megszavaznia – mondta Józsa László, az MNT elnöke. Van rá reális esély, h ogy a parlament még az idén elfogadja a szóban forgó dokumentumot? – Én arra látok reális esélyt, hogy a parlament elé kerüljön, ha a kormány elfogadja. Arra már mérsékeltebb esélyt látok, hogy a parlament is elfogadja. De nem az a lényeg, hogy decemberbe n vagy februárban fogadják el, hanem hogy az új kormányzat egyik törvényalkotási prioritásaként ismeri fel a problémát, és ez talán garancia, hogy a törvényből belátható időn belül lesz is valami. Változni fog a nemzeti tanácsok megválasztásának módja, va gyis az elektori helyett közvetlen választások lesznek a jövőben? – Maga a miniszter nem zárja ki, hogy a közvetlen választási mód egyik választási alternatívaként benne legyen a törvénytervezetben. Ez ha lesz is, akkor is lehetőség lesz, és nem kötelező. A nemzeti kisebbségek egy része érdekelt a közvetlen választásokban, és van egy részük, amely egyáltalán nem érdekelt. A magyar közösség, úgy
