Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-04
44 Felvidék Ma, Pátria, sk vissza Ha nem lesz több pénz az iskolaügyre - sztrájkolunk Felvidé kma 2008.09.03. "Amennyiben a kormánykoalíció nem juttat több pénzt az iskolaügynek a jövő évi állami költségvetésből, akkor tüntetésekre is sor kerülhet" – nyilatkozták az iskolai szakszervezetek. A koalíció vezéreitől követelik, hogy az iskolaügybe kéthárom milliárd koronával többet tegyenek, mint ahogyan azt a Pénzügyminisztérium javasolja. A pénzösszeg megnövelésére elsősorban is azért lenne szükségük, mert annak egy részét a pedagógusbérek hét százalékos emelésére akarják felhasználni. „Követelésein k egyáltalán nem túlzottak és nem rengetik meg az állami költségvetést. Mi az iskolaügybe szánt pénzt befektetésnek tartjuk, nem pedig csak amolyan kiadásnak” – mondta az iskolaügyi szakszervezetek elnöke, Ján Gašperan, aki arra is figyelmeztetett, hogy ha a koalíciós tanács, amely még csak most fog tanácskozni a következő évi költségvetésről Ján Počiatek pénzügyminiszterrel, nem áll ki az oktatásügy mellett, akkor a pedagógusbérek 0,5 százalékos csökkenésével lehet számolni. Erre viszont csak abban az eset ben kerülne sor, ha a kérésük nem talál meghallgatásra és a koalíció csak három százalékos emelést hagy jóvá, amellyel a következő évi költségvetés is számol. Gašperan szerint az iskolaügybe a következő évben 81,5 milliárd koronát tervez juttatni a kormán y, így a bruttó hazai termelésnek csak a 3,6 százaléka jut az oktatásügyre. A statisztikai hivatal szerint az elmúlt évben az iskolaügyben dolgozók átlagbére 16 632 korona volt. /Ide tartoznak a nem pedagógusi végzettségű alkalmazottak is/. Holott a nemze tgazdaság átlagkeresete 20 146 koronát tett ki. Az alap- és középiskolákon tanító pedagógusoknak 19 500 korona volt az átlagkeresetük. Az állami felsőoktatási intézményekben viszont akár 27 765 koronás átlagot is megkapták a pedagógusok. Felvidék Ma, sk vissza A magyar és a szlovák oktatási reform összehasonlítása Felvidékma 2008.09.04. Magyarországon a természettudományos tárgyakat siratják, a szlovák közoktatási reformban matematika, informatika és a nemzetiségi isko lák magyar órái véreztek el. A két oktatási rendszer természetesen csak nehezen hasonlítható össze: az egyik továbbra is központi irányítás alatt áll, míg a másik nagy - talán túl nagy - szerepet is hagy a "szabad játéknak". Idén nyáron a szlovák iskolák pedagógusainak nem jutott sok idejük a pihenésre. A parlament tavasszal szavazta meg az új közoktatási törvényt, amelynek keretében bizonyos tantárgyak óraszámait csökkentették, ám helyette úgynevezett szabad felhasználású órákat bocsátottak az iskolák ren delkezésére. Az intézmények tanterveinek átalakítása a nyári hónapokra maradt. „A szlovák oktatási rendszer továbbra is nagyon hasonlít a szocialista szisztémára – a központ részletekbe menően szabályozza az oktatási folyamatokat” – mondja Jakab György, a z Oktatáskutatási és Fejlesztési Intézet (OFI) munkatársa. „Ugyanabból a tankönyvből, ugyanabban a menetrendben tanít minden tanár – nem változtathat kedve szerint a sorrenden. A könyveket viszont ingyen bocsátja a diákok rendelkezésére az állam.” A magya rországi rendszer ezzel szemben decentralizált: a központ – az állam – csupán a kimenetet szabályozza. A 2003ban bevezetett, legújabb alaptanterv csupán általános célokat, kompetenciákat fogalmaz meg, az első szigorúan szabályozott elem az érettségi. A to vábbi szabályok kötetlenek – a nemzeti alaptanterv, az iskola saját arculatához alkalmazkodó helyi tanterv és a központilag elfogadott kerettantervek egyikének felhasználásával, és a fenntartóval való egyezkedés után sokszínű, változatos oktatási intézmény eket lehet létrehozni. Szlovákiában a liberalizáció felé tett első lépés – bár Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szervezetének (SZMPSZ) elnöke szerint korántsem átgondolt első lépés - egy szabadabb iskolarendszer felé. „Elkapkodták és
