Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-04
45 nincsen sz akmai háttere. A minisztérium próbált pedagógusokat is bevonni a munkába, de a mélyebb vitákat leállították, és a változtatás természetesen a minisztérium hatásköre volt.” Ennek eredményeképpen limitálták az osztálylétszámokat – az eddigi harminchat fő he lyett most legfeljebb harminc diák járhat egy felsős vagy gimnáziumi osztályba, az alsósok legfeljebb huszonnégyen lehetnek szeptember elsejétől. A tantervet módosító szabályozással ellentétben ezt a változtatást minden osztálynál, azonnal be kellett vezet ni – ez pedig komoly gondot jelentett az iskolák számára. „Egyre kevesebb a diák, a magyar nemzetiségi iskolákba minden évben ezerezerötszázzal kevesebben jelentkeznek. Bár a hivatalos adatok még nem érkeztek meg, idén körülbelül négyezer kisdiák kezdi me g tanulmányait magyar intézményben” – mondja Pék. Az intézkedések ellen több szervezet is tiltakozott, köztük a Falvak és Városok Szövetsége is. A szabályozás ugyanis azt jelentette, hogy a harminckétharminchat tanulóval működő osztályokat meg kellett bo ntani, ám a kisebb osztályok sok, az állami normatív támogatásból élő iskolát hoztak nehéz helyzetbe. Tudjuk: hazánkban is hasonló problémával küzdenek – elsősorban a kistelepülések iskolái. Az intézményeknek sokszor nehezükre esik teljesíteni a kötelező osztálylétszámot is, amelynek ötödikben el kell érnie az előírt átlaglétszám hatvan százalékát, a tizennégy főt. A keretszámokat csupán külön engedéllyel – a fenntartóval folytatott egyezkedések után – lehet megváltoztatni. „A központilag meghatározott ker etszám és a pénz hiánya miatt sokszor sérül az oktatás hatékonysága” – fűzi hozzá Jakab György. A szabad órák szempontjából a szlovák és a magyar szisztémát nem is lehet egymás mellé helyezni. Míg hazánkban az iskolák szabad kezet kapnak (nota bene: a ker ettantervek valamelyikéhez azért alkalmazkodniuk kell), a szlovák intézmények szigorúan megszabott óraszámokkal dolgoznak – ezeket azonban a modernizáció jegyében kissé átalakították. „A szlovák tannyelvű iskolákban az órák harminc százalékának felhasználá sáról szabadon dönthet az iskola vezetése” – magyarázza az SZMPSZ elnöke. „Ezzel párhuzamosan azonban, hogy ne növekedjenek az óraszámok, kevesebb matematika és informatika óra lesz. Amennyiben a vezetőség úgy dönt: a szabad órákból ki lehet pótolni a hián yzó órákat.” A magyar intézményekre azonban korántsem ugyanezek a szabályok vonatkoznak. Míg a nemzetiségi „kiselsőben” eddig nyolc órában tanították a nyelvet, addig ezután erre a célra csak öt órát használhatnak majd fel a pedagógusok – és a szlovák első sökkel szemben, akiknek tanítói öt szabad órával gazdálkodhatnak – a magyarok csak négyet kaptak. Az eltérések a magasabb évfolyamok szabadfelhasználású óráinak összehasonlításában még hangsúlyosabbá válnak. Míg a szlovák alsósok heti öt, a felsősök heti hat órát tölthetnek el a központ által előre meg nem határozott tevékenységgel, addig a magyar másodikosok például kettő, a hetedikesek négy, a nyolcadikosok három tanórával gazdálkodhatnak. Egyedül a hatodikosok kaptak ötöt. Ki tudja, miért. A kötelező óraszámok csökkenését – csakúgy, mint a hazai reformot, az integrált oktatás bevezetését - pedagóguselbocsátások kísérik majd. A szlovák államnak azonban erre is megvan a terve: a munka nélkül maradó pedagógusok ingyenes, kétéves átképzés keretében válhat nak nyelvtanárrá, hiszen angolos, németes pedagógusokra – csakúgy, ahogy nyelveket beszélő diákokra – nagy szükség van. Ha pedig bárkinek kétségei lennének, nyugodjon meg: a vállalkozó kedvű, az átképzésben résztvevő volt matematika és informatika tanárok együttműködésükért cserébe laptopot kapnak majd ajándékba. origo – vissza Késnek az új tankönyvek Újszó 2008. szeptember 4. csütörtök 10:13 | kocur | Az ADREM tankönyvterjesztő vállalat illetékesei szerint a májusban elf ogadott új közoktatási törvénynek megfelelően megváltoztatott, újonnan nyomtatott tankönyvek közel felét a szoros határidők miatt nem sikerült tanévkezdésig az iskolákba kézbesíteni. Vladimír Lobreis, a könyvterjesztő vállalat igazgatója szerint sok könyv még meg sem érkezett a nyomdából, így fizikai lehetetlenség a terjesztésük. Elmondása szerint a hetekben két műszakban dolgoznak az alkalmazottaik, hogy minél több helyre sikerüljön eljuttatni időben az új könyveket. SITAfelvétel
