Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-04
42 – A reform nagy hangsúlyt helyez a komp etenciafejlesztésre, az ismeretek gyakorlati alkalmazására való képesség elsajátítására. Mennyiben új keletű feladat ez a pedagógusok számára? – Igaz, hogy felbukkant – nemcsak nálunk, hanem Európában mindenütt – ez a bűvös fogalom: a kompetenciafejleszté s. Pedig semmi új a nap alatt, hiszen a jó pedagógus, miközben tanított, a maga módján eddig is fejlesztette, formálta a gyermek gondolkodását, problémamegoldó készségét, az elméleti ismeretek átadásával párhuzamosan megtanította azok gyakorlati alkalmazás ára. Miközben nyelveket vagy informatikát tanítunk – és nem csak magoltatunk – , fejlesztjük a gyermek kommunikációs készségét: fejlesztjük a nyelvi kompetenciáját, kialakul a gyermek informatikai kompetenciája. Erre a kettőre az EUban mindenütt rendkívül nagy gondot fordítanak. Az anyanyelvi kompetencia mellett legalább két világnyelven kellene megfelelő szinten kommunikálnunk. De azt sem árt tudatosítani, hogy a nyelvek ismerete, a számítógép ismerete önmaga még nem jelent igazi műveltséget, ezek eszközök a műveltségszerzéshez. Nagyon fontos az érzelmi kompetencia fejlesztése. Félő, hogy az iskolában a nyelvek és az informatika tanítása mellett háttérbe szorulnak azok a tantárgyak, amelyek által az érzelmi kompetencia hatékonyan fejleszthető. – Az első év folyamban az állami alaptanterv csökkentette az anyanyelvórák számát, az elvett órákat az iskolák kénytelenek a szabado felhasználható órákból pótolni. Ezzel viszont a nemzetiségi iskolák tanulóinak csorbul az esélyegyenlősége a szlovák iskolák tanulóival szemben. A pedagógusszövetségnek vane erre valamilyen, a hátrányt enyhítő megoldási javaslata vagy elképzelése? – A pedagógusszövetség a jelenlegi oktatási rendszerben nem oldhatja meg ezt a problémát, ebben nem kompetens, de katalizátor lehet abban, hog y megfogalmazzuk igényünket oktatásügyi jogaink gyakorlására. Gyermekeink érdeke, hogy a szubszidiaritás, a közteherviselés elvét Szlovákia az oktatásügy ágazati irányításában – a tartalmi vonatkozásokban is – megvalósítsa. Szorgalmaznunk kell a magyar ajk úak oktatását érintő kérdésekben az együttdöntési mechanizmusok kialakítását, törvénybe foglalását. A több mint 300 magyar tanítási nyelvű iskola számára az államilag finanszírozott oktatásügyi háttérintézményekben olyan részlegeket kellene működtetni, ame lyek azok fejlesztését, segítését szolgálják. – Hogyan fogadják az éritett pedagógusok azt a tényt, hogy az ötödikben csökkent a matematikaórák száma. – A matematika – ha jól tanítjuk – a legjobb eszköze a logikus gondolkodás fejlesztésének, a problémame goldó készség előmozdításának, a rendszerezésre való készség kialakításának. Matematikatanítással nemcsak pontos, de átfogóan gondolkodó, az összefüggéseket könnyen felismerő, az általános tudást alkalmazni tudó diákokat nevelhetünk. Matematikatanárként ne m tudom helyeselni, hogy nem szánunk az iskolában erre elég órát. A nyelvek tanulása is fontos. Számunkra lényeges az anyanyelv. Ezenkívül meg kell tanulni kommunikálni államnyelven és világnyelveken – mire leérettségizünk, elfogadható szinten. Azonban azt is be kell látni, a nyelvtanulásban az eredmény nemcsak a ráfordított óraszám függvénye. Lehet, hogy hatékonyabb lenne a más nyelvek tanításatanulása abban a korban, amikor a gyermek már érettebb. Az érzelmi kompetencia fejlesztésére ugyancsak nagy hangs úlyt kell fektetni, nem lenne helyénvaló elhanyagolni az éneket, a művészeti tárgyakat, a helytörténetet. A természetet védő, a szülőföldjéhez, anyanyelvéhez, nemzetéhez ragaszkodó, szüleit, embertársait tisztelő, a toleranciát, a szeretetet értékként felm utató növendékeket kellene az iskolában nevelnünk. Ehhez kell kitalálni, kimunkálni a helyi tanterveket. Bízom abban, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák vezetői és pedagógusai igyekeznek a jelenleg adott keretek között is becsülettel helytállni. – A kö zépiskolák első évfolyamába lépő tanulóknak meredek átmenetre kell számítaniuk? – A középiskolák számára a kerettantervek és a helyi tantervek törvény általi bevezetése tulajdonképpen nem jelent meredek változást, mert számukra az eddigi központi tanterve k is kínáltak lehetőséget a sajátos arculat kiépítésére – a választható és a nem kötelező tantárgyak aránylag gazdag struktúrája révén. Sok gimnáziumban és szakközépiskolában a tanárok már eddig is éltek a lehetőséggel, hogy az előírt tananyagot leszűkítsé k, vagy pontosan fordítva - kibővítsék. A szakiskolák területén viszont egy nagy kihívás körvonalazódik: rugalmasan kellene reagálni a gyorsan változó munkaerőpiaci elvárásokra, az egyre táguló, globalizálódó, nagyobb nemzetközi térségben. Új, attraktív s zakokat kellene nyitni, s azokon belül a gyakorlati, kompetenciaalapú oktatást megszervezni, tanárokat képezni és átképezni, tankönyveket szerkeszteni, kiadni stb. Erre a feladatra nem alkalmas
