Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-01
14 december 6án. (A BAe korrupciós vizsgálat részletei a Guardian Pulitzerdíjas cikksorozatában olvashatóak: http://www guardian.co.uk/baefiles). Nyomozás később sem indul Magyarországon, de 2007. dec ember 19én a nemzetbiztonsági kabinet szakmai bizottságot hozott létre. Mit vizsgált a bizottság? Voltaképpen mindent, kivéve azt, ami lassan az egész világot foglalkoztatja: a korrupciós szálat. Vadai Ágnes a bizottság szocialista elnöke a hvg.hunak elmo ndta, a The New York Times értesüléseire, miszerint hazai pártok kenőpénzt kaptak a Gripen melletti döntésért, nem tud reagálni, mert a bizottság csakis a megkötött szerződés törvényszerűségét és célszerűségét vizsgálta. Nyomozás később sem indul Magyaror szágon, de 2007. december 19én a nemzetbiztonsági kabinet szakmai bizottságot hozott létre. Mit vizsgák a bizottság? Voltaképpen mindent, kivéve azt, ami lassan az egész világot foglalkoztatja: a korrupciós szálat. Vadai Ágnes a bizottság szocialista elnö ke a hvg.hunak elmondta, a The New York Times értesüléseire, miszerint hazai pártok kenőpénzt kaptak a Gripen melletti döntésért, nem tud reagálni, mert a bizottság csakis a megkötött szerződés törvényszerűségét és célszerűségét vizsgálta. Időközben az SV T svéd televízió tényfeltáró műsora konkrétan kijelentette, a The New York Times pedig rá hivatkozva közli, hogy a BAe Systems brit hadiipari csoport több millió dollárt fizetett magyarországi pártoknak azért, hogy vele kössenek szerződést vadászgépek bes zerzéséről. Mit tesz ebben a helyzetben a magyar kormány? Takács Albert akkori igazságügyi és rendészeti miniszter az Egyesült Államok budapesti nagykövete útján hivatalos tájékoztatást kért (az MTIcikkből nem derül ki, hogy kitől, talán az amerikai korm ányzattól?) a magyar Gripenbeszerzéssel kapcsolatos információiról. Egy magánlap cikkével kapcsolatban az amerikai kormányzattól kérni magyarázatot nem sok jóval biztat, az eredmény nem is lehet kétséges. „A kapcsolatfelvétel megtörtént, tájékoztatást kés őbbre ígértek” - nyilatkozta Takács Albert. Ez volt tavaly nyáron, azóta semmi hír, már a rendészeti miniszter is más. Mint mond ebben a helyzetben a Fidesz? Szíjjártó Péter szóvivő a lehető legkisebbre összemegy, és úgy nyilatkozik: „győztes és vesztes h adiipari konszernek vádaskodásaiban” pártja nem akar részt venni. A szálak egy része ugyan hozzájuk vezet, az ő kormányzásuk idejére, de hirtelen realisták lesznek, és nem akarnak konszernekkel pereskedni. (Mondjuk, nehezebb is lenne valamelyik New Yorki bíróságon, mint itt, a Feketesas utcai Ítélőtáblán, a kettes számú tanács előtt.) Mit mond ebben a helyzetben a legfőbb ügyész? Kovács Tamás az Országgyűlésben elmondta: a feltételezéseken túl eddig senki semmilyen bűncselekményre utaló adatot, bizonyíték ot nem bocsátott az ügyészség rendelkezésére. Nem is nyomoznak. (2007. december 3.) Most itt tartunk. Se nyomozás, se tájékozódás, se akarat, hogy kiderüljenek a tények. De biztatásként idéznék még a svéd főügyésszel készült interjúból: „- Magyarországon mindenki azt hiszi, hogy a Gripenügynek már vége, ennyi volt. - Rosszul hiszik. Az ügynek nincs vége. A nyomozás súlypontja, igaz, nem Magyarországon van, hanem Csehországban. Az a személy, pontosabban ügynök azonban, aki Csehországban működött, bizonyíto ttan tevékenykedett az ügyben Magyarországon is. - Volt már Magyarországon? - Még nem. De az az érzésem, hamarosan ennek is eljön az ideje.” vissza Tévedésben ÉS 2008.08.29. BAUER TAMÁS Sokakban keltett megütközést júliu sban a bírói döntés, miszerint a tojásdobálók nem büntethetők, mert tévedésben voltak tettük megítélését illetően: azt hitték, hogy magatartásuk nem jogsértő, hiszen másokat sem vontak ilyesmiért felelősségre. Hogy a tojásdobálók valóban tévedésben voltake, vagy csak egy ügyes ügyvédi trükkel szemben volt tehetetlen a bíró, azt most félreteszem, és - a melegfelvonulással szemben is mozgásba lendült - utcai agresszió egy másik, a történtekkel foglalkozók által tudtommal ez ideig megkerült aspektusával fog lalkozom. Azt feltételezem, hogy bármit gondoljanak is valójában a szóban forgó személyek a tojásdobálás megítéléséről, egy másik vonatkozásban bizonyosan tévedésben vannak. Ezt a tévedést két példán mutatom be. Gonda László, a Kossuth téri tüntetők egyi k vezetője, a „Magyar Nemzeti Bizottság 1956” elnöke a Napkeltében azzal indokolta az utcai tiltakozást, hogy Magyarországon mind ez ideig „nincs köztársaság”, az országban „ideiglenes, hazánkban állomásozó alkotmány” van, számára a miniszterelnök „elfoga dhatatlan, illegitim és illegális”, ezért a választóknak nem marad más, mint a tiltakozás, a tüntetés. A
