Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-07
28 Az euróövezethez való csatlakozás idején a kormánynak elsősorban a költségvetési egyensúly megtartására kellett összpontosítania, az osztogatással nagyon óvatosan bánt. A gazdasági eredmények azonban leh etővé teszik, hogy fokozatosan több jusson azoknak, akik erre a leginkább rá vannak szorulva. A szlovák kormány elsősorban a kisgyermekes családok és a nyugdijasok életkörülményein szeretne javítani. Az egyik első lépés a gyermek születésekor járó állami támogatás emelése volt: a szociális tárca az idén februártól csaknem ötszöresen emelte az első gyermek születésekor járó támogatást, amely jelenleg 25 ezer korona, azaz csaknem 190 ezer forint. Az ellenzék kezdettől fogva azt követelte, ne csupán az elsős zülött gyermek után járjon a támogatás, mert ez diszkriminativ a többi gyermekkel szemben, és nem ösztönzi a gyermekvállalási kedv növekedését. A kormány eleinte hallani sem akart erről, most viszont engedett a nyomásnak, és a parlament várhatóan még össze l elfogadja a szociális törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a második és a harmadik gyermek után is járjon támogatás. A nyugdíjasok számára is van kedvező hír: a nyugdíjak értékének egyébként minden év július elején esedékes kiigazítását jövőr e fél évvel előbbre hozzák, így a nyugdíjasok már 2009. január elsejétől emelt nyugdíjat kaphatnak, az emelés mértéke 7 százalék körül lesz. Ez nyilvánvalóan összefügg az euró bevezetésével is. Nem változik viszont a létminimum, aminek mértékétől számos s zociális juttatás és adókedvezmény is függ. A pénzügyminisztérium nem értett egyet a szociális tárca javaslatával, melynek alapján a létminimum 5800 koronára, azaz közel 44 ezer forintra emelkedett volna. Mivel ez az állami költségvetésnek évente mintegy 4 milliárd korona, azaz csaknem 30 milliárd forint kiesést jelentene, a szociális tárca visszavonta eredeti javaslatát, de várható, hogy a létminimum emelése rövidesen ismét napirendre kerül. Ettől függ ugyanis az adóalap csökkenése is, mely a számítások sz erint a lakosság nagy részét érintené. Folynak az egyeztetések a minimálbér emelésérol is, az eddigi tárgyalások arra engednek kovetkezetni, hogy 2009. január elsejétől a minimálbér mintegy 8700 korona. azaz 66 ezer forint lesz, a szakszervezetek ennél lé nyegesen tobbet, pontosabban 9 ezer koronát követelnek. Protics János (Pozsony) vissza Romlanak az MKP esélyei? Felvidékma 2008.08.06. Szlovákiában létezik politikai mozgástér egy új párt megalakulásához – nyilatkozt ák a közelmúltban egybehangzóan szlovák politológusok. Abban már némileg eltért a véleményük, hogy volnae idő egy új formáció megszervezésére. Annyi biztosnak tűnik, hogy egy új párt erősítené a jelenlegi miniszterelnököt, és gyengítené a magyar párt poz ícióját. A cseh nemzeti hírügynökség (ČTK) felkérésére nyilatkozó szlovák politológusok úgy látják: a politikai mozgástér adott, ám hiányzik a megfelelő vezéregyéniség. A liberális, a jobboldali és a konzervatív választói kör egyaránt egy új párt célpontj a lehet. Kiegyeztünk a szlovákokkal Szentkereszten A politikai rés létrejöttéhez többek között a most ellenzékben lévő jobboldali pártok (Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió, Kereszténydemokrata Mozgalom) belső megosztottsága is hozzájárult; a választ óik egy része kiábrándult belőlük, ezért népszerűségük jóval elmarad a kormányzó baloldal vezető erejének, a Robert Fico kormányfő vezette Smernek (Irány) a népszerűségétől – szögezik le elemzők. Érdekes módon a Magyar Koalíció Pártját (MKP) nem említik a fent sorolt jobboldali pártok között, noha a szlovákiai magyar erő a pozsonyi kormány tagja volt a 2006os választásokig. A tavalyi, elnökváltáshoz vezető tisztújítás súlyos vitái és feszültségei miatt pedig ezt a pártot is belső megosztottság jellemezte. Harminc százalékot is kaphatna
