Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-07
29 A pozsonyi Comenius Egyetem politológia tanszékét vezető Darina Malová úgy látja: egy újonnan alakuló formáció liberális és jobboldali irányba is nyithatna, de a konzervatív felfogású választókat is próbálhatná megszólítan i; a fiatal nemzedéket pedig zöld jellegű, a környezetvédelemre koncentráló politikával mozgósíthatná. „Szabad az ellenzéki vezéri szerep: ha valaki nem próbálja meg betölteni a mostani ellenzéki (jobboldali) pártokból, lehet hogy betölti valaki más. Aki, vagy ami a szabad voksok mellett, a két kereszténydemokrata pártformációtól is szavazókat csábíthat el” – állítja egy másik szakértő, Pavel Haulík szociológus. Úgy véli: egy, Szlovákiából ma még hiányzó polgáriliberális párt optimális esetben akár tíz sz ázalékos támogatottságot is elérhetne, viszont már nem tud megszerveződni a 2010ben esedékes választásokig. Sem vezető, sem háttér nincs Rastislav Tóth, a trencséni Alexander Dubček Egyetem politológusa némileg másként látja a helyzetet: mivel a jobbold ali vagy konzervatív pártok „összeomlanak”, ezért él a várakozás, hogy „valami jóval erősebb születik, ami akár a 2030 százalékos népszerűséget is elérheti”. Megjegyzi: a legutóbbi választásokon (2006) a szavazók fele nem járult az urnákhoz, ami óriási ta rtalékokat sejtet a politikai erők számára. Egyben valamennyi megkérdezett egyetért: ez idáig nem tűnt fel a választók mozgósítására alkalmas hiteles személyiség a politika porondján. A személyi képességeken túl hiányoznak a politikai marketingeszközök és adottságok is, nem beszélve egy új párt anyagi hátterének biztosításáról. Gál Zsolt, a pozsonyi Comenius Egyetem politológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy hat évvel ezelőtt a Pavol Rusko médiamágnás által vezetett liberális párt, az Új Polgár Szövet sége (ANO) 8 százalékos eredménnyel – igaz, egy ciklusra – bejutott a pozsonyi törvényhozásba. Lehet tehát mozgástere egy, a magyarországi SZDSZhez hasonló eszmeiségű liberális pártnak. A magyarokat is érintheti A szlovák voksolásokon továbbra is az etn ikai tényező a legfontosabb. A szlovákiai magyarok többsége a Magyar Koalíció Pártjára (MKP) szavaz, az MKP szavazóinak zöme is magyar nemzetiségű – nyilatkozta Gál Zsolt, aki szerint kisebb mértékű átszavazás (magyarok voksolnak szlovák pártokra, illetve szlovákok az MKPra) eddig is volt, ám megváltozhatna a helyzet egy liberális baloldali párt létrejöttével. Ez ugyanis elvben felkarolhatná a szlovákiai magyarok számára oly fontos kisebbségi jogokat, és ha lemondana az úgynevezett „magyar kártya” (a magy ar veszéllyel való riogatás – a szerk.) bevetéséről, akár vonzó is lehetne az MKP balliberális kötődésű szavazói számára. Romló viszony, enyhe visszaesés Bár a vezetőváltás (2007 márciusában került a párt élére Csáky Pál Bugár Béla helyett) nem módosítot ta a magyar párt támogatottságát, a legutóbbi választásokhoz képest mégis mutatkozik némi népszerűségcsökkenés. Gál Zsolt megjegyzi: egyelőre elcsitult a párton belül a vezetőcsere miatti konfliktus. Ám mivel a közvéleménykutatások egész Szlovákiára kiter jedően készülnek – tehát nem a szlovákiai magyarság pártpreferenciáit mérik – ezért az egykét százalékpontnyi ingadozásból még nem lehet komoly következtetéseket levonni, mert ez a hibahatáron belül van. A szlovák pártokhoz való viszonya viszont egyértel műen romlott az MKPnak 2006 óta – szögezi le a szakember. A kormánypártok mellett – amelyek majd’ mindegyike pengetett már magyarellenes húrokat – az ellenzéki kereszténydemokrata pártokkal megromlott viszony a leglátványosabb, hiszen 2006ig koalíciós pa rtnerek voltak a pozsonyi kormányban. A konfliktus oka az volt, hogy míg az MKP tavasszal megszavazta az EU Lisszaboni Szerződését, a szlovák ellenzék az akkor még csak készülő (azóta elfogadott) új szlovák sajtótörvény visszavonásáért cserébe ígérte csak a voksait a ratifikációhoz. Ám a magyar párt szavazataival „átment” a dokumentum, és megtört az ellenzék egysége.