Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-30
10 Reméljük, hogy a józan ész felülkerekedik" - mondta Putyin abban az interjúban, amelyet az ARD német közszolgálati televíziónak adott a feketetengeri Szocsiban. Az orosz vezető kijelentette, hogy amint enyhül a helyzet a térségben, Moszkva visszavonja katonáit Grúzia belsejéből a (grúzdéloszét határ térségében kijelölt) úgynevezett konfliktusövezetbe. "Nem tervezzük a katonáinkat hosszútávon a déloszétiai és abháziai biztonsági övezetben hagyni" - tette hozzá az elnökből miniszterelnökké lett Putyi n, hangsúlyozva, hogy az orosz fél kívánatosnak tartja EU- és EBESZmegfigyelőknek (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) a térségbe telepítését. "A határuk védelmében fogunk még segíteni a déloszétiaiaknak" - mondta. A miniszterelnök visszaut asította és provokációnak nevezte azokat a nyugati aggodalmakat, hogy Oroszország esetleg az Ukrajnához tartozó feketetengeri félszigetet, a Krímet is lerohanhatja. Putyin a német televíziós interjúban megismételte azt a tézisét, miszerint az Egyesült Áll amokban kormányon lévő Republikánus Pártnak konkrét érdeke fűződött ahhoz, hogy az amerikai választási kampány idején kiéleződjön a délkaukázusi helyzet. Szavai szerint Washingtonban két lehetőséggel számoltak: vagy a grúzok "kicsi és gyors győzelmével" , vagy azzal, hogy a (konfliktus kapcsán) Oroszországról kialakított ellenségkép újabb választási győzelemhez segítheti a kormányzó republikánusokat. Újfent cáfolta, hogy Moszkva meg akarná buktatni a Nyugatbarát Miheil Szaakasvili grúz elnököt és akadály ozni az ország NATOba való belépését. Leszögezte ugyanakkor, hogy nézete szerint az elkövetett grúz "háborús bűnökkel" Szaakasvili eljátszotta a jogát országa vezetésére, s ezért le kellene mondania az államfői posztról. vissz a Hidegháborús vita az ENSZben Magyar Hírlap • 2008.08.30. Ha a hidegháború nem is, egy elhúzódó amerikai – orosz konfliktus immár realitás. Az ENSZben a két ország nagykövete a szovjet időket idéző módon csapott össze, a legfejlettebb államok Grú zia mellett sorakoztak fel. Tbiliszi tegnap késő délután megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, a grúz diplomaták már délelőtt kezdték elhagyni Moszkvát. A lépés nem volt váratlan, s a jelek szerint a Kremlben nem is nagyon akarták me gakadályozni, hiszen aligha véletlen, hogy az orosz légvédelem éppen tegnap lőtt le egy grúz kémrepülőgépet DélOszétia felett. A térségben rendkívül feszült a helyzet. Tegnap több ezer grúz civil vonult az ország területén lévő úgynevezett biztonsági övez ethez, az orosz békefenntartók távozását követelve. Eközben mind az abház, mind a déloszét vezetés orosz katonai támaszpontok létesítéséről beszél. Szergej Bagaps abház elnök közölte, hogy néhány napon belül több ország is elismeri a két szakadár köztársas ág függetlenségét, neveket azonban nem említett. Eddig csak Minszkben jelezték, hogy rövidesen felveszik a diplomáciai kapcsolatokat Abháziával és DélOszétiával. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában erre az orosz felszólítás ellenére senki sem volt hajlandó. N em született semmilyen határozat sem, hiszen nyilvánvaló volt, hogy az egyik oldalon Oroszország, a másikon az Egyesült Államok vétózna. A két nagyhatalom nagykövete között a hidegháborút idéző szócsata alakult ki. Alejandro Wolf Grúzia elleni támadással, az ország határainak erőszakos megváltoztatásával vádolta meg Oroszországot. Mire Vitalij Csurkin gúnyosan megkérdezte, hogy ugyan találtake már az amerikaiak tömegpusztító fegyvert Irakban, s mi a véleményük arról, amikor a Biztonsági Tanács egyik tagja folyamatosan háborúval fenyeget egy ENSZtagállamot? Az Iránra való utalást az amerikai diplomata látványosan nem vette észre, Irakkal kapcsolatban pedig inkorrektnek nevezte Csurkin megjegyzését. Az orosz nagykövetet ez nem lombozta le, Abházia és DélOsz étia mellett kiállva immár Koszovó nyugati elismerését hozta fel példának. Peking – amely a többi között Indiával együtt nem ismerte el Koszovót sem – láthatóan nem akar a kérdésben konfrontálódni a Nyugattal, de ami még fontosabb: Tajvan miatt semmilyen s zeparatista törekvést sem ismer el. Tény az is, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet csütörtöki dusanbei értekezletén alapvetően Moszkvát támogató nyilatkozatot fogadtak el. (A szervezet Oroszország mellett Kínát, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisz tánt és Üzbegisztánt fogja össze.) Elfogultsággal vádolta meg Oroszország a hét legfejlettebb ipari országot. A hetek szerdán éles hangvételű állásfoglalásban ítélték el, hogy Moszkva elismerte a két szakadár grúziai térség, Abházia és DélOszétia
