Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-30
11 függet lenségét, és helytelenítették, hogy "Oroszország túlzott mértékű katonai erőt használt Grúziában, és továbbra is megszállva tartja az ország egyes részeit". A tervezettnél korábban, már októberben megnyílik a grúziai magyar nagykövetség – közölte Göncz K inga külügyminiszter. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Külügyminisztériumba hívatják a budapesti orosz nagykövetet a Kaukázusban kialakult helyzet miatt. Máté T. Gyula • Washington: Ukrajnának és Grúziának minél előbb NATOtaggá kell válnia "Súlyosan rontja Oroszország nemzetközi megítélését a grúziai válság" – jelentette ki Matthew Bryza, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára. A középázsiai ügyekkel foglalkozó külügyi tisztviselő csütörtökön videokonferencián tájékoztato tt a helyzetről magyar újságírókat az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén. A diplomata szerint drámaian megváltozott Oroszország viselkedése az elmúlt évekhez képest. "Moszkva lerohant egy szuverén szomszédos államot, megpróbálja gyengíteni Grúziát , tönkretenni a gazdaságát, megdönteni a kormányzatát, és azzal fenyegetőzik, hogy elzárja az olajcsapot az Európai Unió irányába, emellett nukleáris csapással fenyegeti Csehországot és Lengyelországot a rakétavédelmi pajzs elemei miatt. Mindez elfogadhata tlan" – mondta Matthew Bryza. Az amerikai diplomata szerint a folyamatos orosz provokációk ellenére közös Tbiliszi és Moszkva felelőssége a válság kirobbanásában, és azt is hangsúlyozta, hogy Washington az utolsó pillanatig óvta a grúzokat a katonai akci ótól, biztos volt ugyanis, hogy nem győzhetnek az orosz haderővel szemben. Bryza cáfolta, hogy Washington fegyverrel látta volna el a grúz haderőt, s jelezte, nem harcoltak amerikai katonák a grúz oldalon. Energetikai kérdésekről szólva Matthew Bryza elv etette a Déli Áramlat gázvezeték ötletét, mondván, azt Washington eddig is hibásnak tartotta, most pedig egyáltalán "nincs itt az ideje" az orosz vezetéknek. Arról, hogy Moszkva leállítjae a gáz- és olajszállításokat, csak annyit mondott: "Nem tudni." B ryza szerint Ukrajnának és Grúziának – "amilyen hamar csak lehetséges" – a NATO tagjává kell válnia, a Magyar Hírlap kérdésére, hogy ez mikor történhet meg, Bryza kitérő választ adott, "amint Ukrajna és Tbiliszi teljesítették a követelményeket" – felelte. vissza Janzsó Viktor Befolyási övezet Vajdaságma.info • 2008. augusztus 28. [15:55] A Grúzia elleni orosz offenzíva anakronisztikus jelenség, hiszen a XIX századi imperialista területszerző háborúkat idézi fel a XXI. század elején. A PutyinMedvegyevLavrov trojka vezette Oroszország nyíltan értésre adta, hogy - a cári birodalomhoz hasonlóan - saját befolyási övezetének tekinti a Kaukázust - mutatott rá cikkében a Der Spiegel. Az írást az MTI ismerteti. A német hírmaga zin szerint a Nyugat alighanem tévesen becsülte fel a Putyin alatt megizmosodott Orosz Föderáció erejét és ambícióit. Pedig az előjelek már hosszabb ideje sokasodtak. Putyin évek óta igyekszik megfizetni az elszenvedett megaláztatásokért. Ennek tulajdoníth ató viselkedése az amerikaiiráni nukleáris konfliktusban (Moszkva csak azért is atomerőművet épít Iránban), a Koszovó státusáért vívott nemzetközi csörtében vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amikor Irán, Zimbabwe vagy Szíria elleni szankciókról van szó. A Kremlben történt májusi hatalomátadás után úgy tűnt, hogy Dmitrij Medvegyev személyében egy nyitott, liberális szellemiségű és nem KGBs múltú elnök került Oroszország élére. Erre utaltak az új államfő nyilatkozatai is, amelyekben közös euroatlanti biz tonsági térséget javasolt "Vancouvertől Vlagyivosztokig", leszögezve, hogy a hidegháború után hazája "visszatért a hidegből". Ám idővel kiderült, hogy szó sincs paradigmaváltásról. Ahhoz, hogy Putyin után megállja a helyét az orosz hatalmi elit szemében, M edvegyev semmit sem változtathatott az orosz külpolitikán. Márpedig ennek alapvető axiómája az, hogy Oroszországot ellenséges környezet veszi körül, amely azonban gyenge és megosztott. Ezért
