Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-28
23 – Kik vállalkoznak a tanításra? – Fiatal tanárok, tanítók jelentkeznek, nők és férf iak nagyjából egyforma arányban, elsősorban Erdélyből, de érkeznek Magyarországról is. Például a 28 éves székelykocsárdi Orbán Attila biológia – kémia szakon végzett a kolozsvári egyetemen, majd négy évig Szovátán biológiát tanított. Ezután újsághirdetésből értesült erről a kihívásról, és három évet töltött a lábnyiki gyerekek tanításával. Most elmegy, mert azt mondja, sok energiát felemészt ez a munka. Közösen megépítettük a Lábnyiki Gyerekek Házát, és megduplázódott a magyar órák száma. Az elmúlt tanévben 1 45 lábnyiki gyerekből 99en iratkoztak be az iskolai magyar tanításra. Délutánonként az óvodásokkal együtt 130an jártak a foglalkozásra, idén pedig már hét végzős gyerek tanul tovább Csíkszeredában, középiskolában. Attila megnyerte az iskola kezdetben biz almatlan román tanárainak jóindulatát, és tűrhető viszonyt alakított ki a korábbi pappal, aki nem tudott magyarul. Utódja, Péter atya jól beszél magyarul, Lujzikalagorról származik, ő már barátságosan viszonyul a magyar nyelvi foglalkozásokhoz. Hagyományo k és nehézségek – A magyar nyelv tanítását és a kultúra terjesztését azonban nemcsak az iskolai keretek közt szervezik meg. – Még egyetlen település sincs, ahol minden magyarul tudó gyerek beiratkozott volna az iskolai magyarórákra. Csángóföldön, a román tannyelvű iskolákban csak heti három vagy négy órában nyílik lehetőség a magyar nyelv tanulására, ezért szükséges iskolán kívüli foglalkozásokon többletet nyújtani a diákoknak. Sok helyen például sikerült megszerveznünk a moldvai csángók hagyományos tánca inak, énekeinek, muzsikájának az oktatását is. Iskolán kívül válik lehetségessé a magyar nyelvű imádságok, egyházi szövegek és énekek tanítása is. Jelenleg sehol sincsen Moldvában magyar nyelvű mise, de úgy érezzük, hogy vallási téren az előrelépés egyik f eltétele, hogy a gyerekek megismerjék a liturgikus szövegeket. – És milyen nehézségekkel szembesülnek a munkájuk során? – Sikerült megtapasztalni, hogy milyen ütemben lehet előrehaladni, melyek a fékező tényezők, és milyen módszerekkel szervezhetjük siker esen a munkánkat. Egyes helyeken sajnos ma is küzdünk a hatóságok gáncsoskodásával, némelyik iskolában találkozunk nyíltan magyarellenes, sovén megnyilvánulásokkal is. Az elmúlt tanév elején 1050 diák kezdte tanulni állami iskolában a magyar nyelvet. Sajno s azonban minden évben sokan lemorzsolódnak év közben. Például sok iskolában igyekeznek kiközösíteni tanárainkat a tantestületből, több faluban az iskolaigazgatók is próbálták megakadályozni az újabb magyar csoportok indulását. Előfordul, hogy egyes tanáro k megszégyenítik a magyarórára járó diákokat, máshol a szülőket az osztályfőnökök, igazgatók megkísérlik lebeszélni a magyar tanítást igénylő kérvények benyújtásáról. Hozzátartozik az összképhez, hogy az egyház egyes képviselői is gyakran igyekeznek akadál yozni tevékenységünket. – Ugyanakkor nyilván a tapasztalataik is sokasodtak, nemcsak a negatív élményeik…. – Jelentős oktatásmódszertani, pedagógiai tapasztalatot szereztünk. Például beigazolódott, hogy leginkább az iskolán kívüli foglalkozások által tu dunk továbblépni, és bevezettetni az állami iskolákba a magyar nyelv tanítását. Szünidőben a gyerekeknek több idejük jut a magyar nyelvet gyakorolni. Mivel Moldvában nincs magyar tannyelvű középiskola vagy szakiskola, meg kellett oldanunk a nyolcadik osztá lyt végzettek továbbtanulását Csíkszeredában és Udvarhelyen, ahol az oktatási programunk résztvevői közül az előző tanévben összesen 59en tanultak tovább, és most ősztől újabb 33 gyereket vettünk fel. „Keresztszülők”, „keresztgyermekek” – Milyen forráso kból fedezik a szövetség oktatási programjának költségeit? – A magyar kormány az utóbbi két évben 3032 millió forintot bocsátott rendelkezésünkre. Ennél többet kapunk magántámogatóktól, illetve az úgynevezett keresztszülőprogram segítségével. Egy általáno s iskolás tanuló éves taníttatási költsége 40 ezer forint. Középiskolásoknak a bentlakás térítéséhez évente 150 ezer forint szükséges. Költségvetésünk nagyobbik részét a keresztszülőprogram révén, Magyarországról biztosítják magánszemélyek, közösségek, aki k több évre elkötelezték magukat egy vagy több gyermek támogatása mellett. Ismerik a „keresztgyerekük” nevét, figyelemmel kísérik fejlődését. A jelképes keresztszülői viszony gyakran válik személyes kapcsolattá. Ezenkívül cégek, mecénások is segítenek benn ünket: az építkezéseinkhez járulnak hozzá. Egyes
