Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-02
17 Révkomárom városa 30 milli ó forintnak megfelelő koronáért vásárolta meg az ingatlant. Az idegenforgalmi vállalat már a napokban megkezdi az elképzelések és tervek pontos kidolgozását. dunatv.hu A brit nagykövet szerint Szerbia kihívólag lépne fel, ha Koszovó ügyét a Nemzetközi Bíróságra vinné Vajdaságma 20080803 Az Európai Unió nem követelheti Szerbiától, hogy ismerje el Koszovót, amennyiben az EU tagja akar lenni. Stephen Wordswort, az Egyesült Királyság szerbiai nagykövete kijelentette, hogy az Európai Unió nem követel heti Szerbiától, hogy ismerje el Koszovót, amennyiben az EU tagja akar lenni. Hozzátette azonban, hogy a hivatalos Belgrád „kihívólag” lépne fel az EUval szemben, amennyiben a Nemzetközi Bíróságtól kérné az elismerés törvényességének megállapítását. „Az E U egy szervezet és nem követelhet a tagság feltételeként Szerbiától olyasmit, amit nem követel meg a jelenlegi tagállamoktól. Ameddig az EU összes tagja nem ismeri el Koszovót, Szerbiától sem lehet szt követelni. Márpedig én még a jelét sem látom annak, ho gy a Koszovót el nem ismerő hét állam hirtelen változtatna ezen“ – nyilatkozta Wordswort a Večernje novosti napilapnak. A brit nagykövet szerint „veszélyes (ön)ámítás“ a Koszovó függetlenségének érvénytelenítésére irányuló ötlet, hiszen Koszovót elismerte az EUtagok többsége, továbbá a többség az ENSZ Biztonsági tanácsában, az Európa Tanácsban és az EBESZben, és itt nem lesz semmiféle fordulat. „A (Nemzetközi) Bíróság előtti kezdeményezés számunkra közvetlen kihívást jelent. Az a per nagy nyilvánosságra s zámíthat és nehéz lesz együttműködnünk az EUs integrációban és ugyanakkor konfrontálódni is. A per túlságosan kidomborítaná a közöttünk levő különbségeket, amelyket félre kell tenni, hogy együttműködhessünk. Ezért gondolom, hogy ez hiba“ – mondta az Egyes ült Királyság szerbiai nagykövete. Hányszor fogják még avatni a honfoglalási emlékművet? Kárpátinfo 20080803 02:05:00 Július 21én Magyarország kijevi és Ukrajna budapesti nagykövete, a megyei tanács és közigazgatás, az UMDSZ vezetői felavatták a Vereckeihágón az ott állítólag 1939ben kivégzett szicsgárdisták emlékjelét, majd a magyar honfoglalási emlékművet. Keserű szájízzel olvastuk a megyei lapokban az erről szóló tudósításokat, a honfoglalási emlékmű avatását ugyanis nem így képzeltük el. Az ünnepségről előzetesen tulajdonképpen senki nem tudott, így a résztvevők száma is elenyésző volt, azok is szinte kizárólag a volóci járásból és Munkácsról érkeztek. A magyarlakta vidékekről senki nem szervezett autóbuszokat az avatási ünnepségre, pedig bi zonyára sok százan, ha nem sok ezren mentek volna el erre a régen várt eseményre nem csak Kárpátaljáról, de Magyarországról is. Úgy tűnt, mintha az illetékesek valahogy le akarták volna tudni ezt a sok kényelmetlen kérdést felvető problémát. A honfoglalási emlékmű építését kezdeményező és nem csekély anyagi áldozatok árán felépítő KMKSZ nem vett részt az avatási ünnepségen. A Kárpátalja című hetilap szerint „az emlékmű telkét birtokoló és az építésre engedéllyel rendelkező KMKSZ a jogi helyzet tisztázatlan sága miatt még nem tudott intézkedni az emlékmű felavatásáról. A Szövetség a vereckei honfoglalási emlékmű második avatását sem legitimálta jelenlétével.”