Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-02
18 Bizonyára nem járunk messze a valóságtól, ha feltételezzük, hogy a KMKSZ távolmaradásának nem annyir a „a jogi helyzet” tisztázatlansága volt az oka, hanem az, hogy nem egészen értett egyet az avató ünnepség forgatókönyvével. Először ugyanis a szicsgárdisták emlékművét avatták fel, a tévéhíradók nyúlfarknyi tudósításai bizonyítják, hogy itt gyűltek össze a volóci járásból, Munkácsról érkezettek, csak ezek után került sor a honfoglalási emlékmű avatására, ahol viszont alig néhány tucatnyi ember ácsorgott, ázottfázott a szakadó esőben. Jól emlékszünk arra, hogy Viktor Juscsenko ukrán államfő áprilisban még kiállt a honfoglalási emlékmű mellett, Sólyom László magyar államfő is többször kijelentette, hogy szeretné ukrán kollégájával együtt, az ukránmagyar barátság jegyében részt venni avatásán. Sajnos azonban ezek után olyan események történtek, melyek lehet etlenné tették a két államfő jelenlétét az avatási ünnepségen. Szélsőséges ukrán nacionalista csoportok meggyalázták az emlékművet, az ukrán állami címert jelképező háromágú szigonyt rögzítettek csúcsára, emléktáblát helyeztek el rajta, melynek szövege s zerint a magyarok bocsánatot kérnek azért, hogy a Vereckeihágó közelében szicsgárdistákat végeztek ki. Ezeket az illetékes hatóságok eltávolították ugyan, de az emlékmű avatása körüli ellentétek nem enyhültek, sőt fokozódtak. Volt ugyan remény arra, hogy elsimítsák azokat, tisztázzák az ukrán és magyar történelem vitás kérdéseit, de ezek a remények is szertefoszlottak. A tárgyalóasztalhoz ült ukrán és magyar történészek semmiben nem tudtak megegyezni. Hogy a Vereckeihágón a magyar honvédség szicsgárdisták at végzett volna ki, egyetlen történelmi okmány sem bizonyítja, többek között a magyar honvédség vezérkarának okmányai sem, amelyekben pedig még a legkisebb, legjelentéktelenebb konfliktusokat is pontosan és hitelesen rögzítették. Az ukrán történészek kizá rólag idős emberek visszaemlékezéseire hivatkoznak, márpedig az i lyen „bizonyítékokat” sehol a világon nem fogadják el a magukra valamit is adó, komoly történészek. Nehéz vitatkozni olyan tudósokkal, akik például azt állítják, hogy a honfoglalást Anonymus , a Gesta Hungarorum névtelen jegyzője találta ki, hogy Debrecen egykor szláv város volt és Dobrocsin volt a neve... Egyébként a Vereckeihágó közelében eddig egyetlen olyan sírt sem találtak, amelyben szicsgárdista lett volna elhantolva. A honfoglalási emlékmű avatásán felszólalók mindannyian az ukránok és magyarok közös múltjáról és jövőjéről szónokoltak, reményüket fejezték ki, hogy sikerül véget vetni az elmúlt időszak csatározásainak. Jó lenne, ha valóban így lenne. Nem hisszük azonban, hogy Vereckehágói honfoglalási emlékmű ilyen felavatása közelebb hozta volna ennek a nemes célnak az elérését. Az elmondottak szerint tehát a KMKSZ nem tekinti legitimnek az emlékmű felavatását. Még egy avatásra fog sor kerülni? Nem tudjuk... igy Forrás: Kárpátin fo hetilap vissza Készítette: Agyagási Edit * a Figyelőbe n előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek
