Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-18
21 összesen 452 egyéni vál asztókerületre osztották az eddig is létező 43 választási körzetet. Ez utóbbiak az ország 41 megyéjének határaival esnek egybe, kivételt képez Bukarest és a határon túl élő román állampolgároknak elkülönített választási körzet. Az összes választókerület l efedésének kihívása Ez azt jelenti, hogy minden pártnak és pártszövetségnek valamennyi választókerületben kell jelöltet állítania ahhoz, hogy maximálisan kihasználják az arányos visszaosztási rendszer biztosította lehetőségeket. Emiatt az RMDSZnek is 452 jelöltet kell csatába küldenie, ami jóval több személyt jelent a régi választási rendszer alapján szükséges jelöltlétszámhoz képest. Az egyéni választókerületes rendszer azért is jelent komoly megpróbáltatást egy olyan szervezetnek, mint az RMDSZ, mert a valószínűsíthető legjobb esetben is legtöbb 32 személynek van esélye bekerülnie a bukaresti parlamentbe. Ennyi főből áll ugyanis jelenleg a szövetség képviselőházi és szenátusi frakciója, és nehezen képzelhető el, hogy az RMDSZ ennél jobb eredményt ér el, mi több, inkább az valószínűsíthető, hogy néhány fővel apadni fog a két frakció létszáma. A választás nagy tétje ezért az RMDSZ számára: megőrizni a jelenlegi jelenlétet a parlamentben, hogy továbbra is meghatározó tényezőként és esetleges kormánypartnerké nt számoljon vele a három román nagypárt, a PDL, a PSD és a PNL. A jelöltállítás másik nehézsége az, hogy a versenybe szállóknak öt bruttó minimálbérnek megfelelő összeget kell letenniük garanciába, ezt a pénzt pedig csak azok kapják vissza, akiknek a pár tja országos szinten megkapta a voksoknak legalább a 2 százalékát. Emellett általában minden jelöltnek hozzá kell járulnia anyagilag a saját kampányának finanszírozásához, így a veszteseknek könnyen ráfizetéses lehet a kampány. Várhatóan a Magyar Polgári Pártnak (MPP) is lesznek jelöltjei, miután az RMDSZnek nem sikerült megegyeznie riválisával. Az MPP viszont még nem határozta el, hogy pártként vesz részt a választáson, vagy megpróbál független jelölteket indítani. Nagy valószínűség szerint azonban az MP P nem pártként vesz majd részt a megmérettetésen, mivel még az alternatív küszöb teljesítése is elég lehetetlen feladatnak bizonyul Szász Jenő pártjának a helyhatósági választások eredményének tükrében. Így várhatóan függetleneket indítanak majd, akik visz ont csak akkor indulhatnak, ha a saját választókerületükben megszerzik a szavazatra jogosultak legalább 4 százalékának a támogatását, de képviselők esetében ez nem lehet kevesebb 2000 aláírásnál, szenátoroknál pedig legkevesebb 4000 szignót követelnek. A f üggetlen jelölteknek az az előírás sem kedvez, hogy a garanciaként letett öt bruttó minimálbért – ami 2500 lejt jelent – , csak abban az esetben kapják vissza választások után, ha kerületükben elnyerték a szavazatok legkevesebb 20 százalékát. Hogyan nyerhe tnek mandátumot a jelöltek? Minden választókerületben tehát egy párt jelvénye alatt csak egyetlen jelölt nevét találjuk majd. A függetleneket viszont csak nevük alapján lehet majd azonosítani, mert nekik tiltja a törvény a választási jelképek használatát. Az új választási rendszer az arányosság érvényesülése miatt azonban nem „abszolutizálja” a jelölteket, és továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy pártokra leadott szavazatok ne vesszenek el. Például ha egy választónak éppen nem tetszik az a jelölt, ak i a saját választókerületében indul, de egyébként szeretné segíteni azt a pártot, amely a szóban forgó jelöltet indítja, mert a képviselői és szenátori posztra pályázó többi személyt elfogadhatónak tartja, akkor nyugodtan voksolhat az általa nem kedvelt je löltre, ugyanis ezzel jelentős mértékben segítheti az országos visszaosztáskor az általa kedvelt pártot. Az RMDSZnek például a szórványmegyékben és a Kárpátokon túli megyékben megszerzett voksok nagyon értékesek az ötszázalékos parlamenti küszöb elérése s zempontjából. A szövetség számára megoldást jelenthet az alternatív küszöb is, amely hat képviselői és három szenátori kerület megnyerésével teljesíthető. Az RMDSZ tehát akkor is bejut a parlamentbe, ha legkevesebb ennyi jelölt első helyen végez, a győzele mhez pedig nem kell begyűjteniük a szavazatok többségét, ami szintén az RMDSZnek kedvez. Az új rendszer egyik legtisztázatlanabb részlete az, hogy milyen körülmények között nyerhet mandátumot egy jelölt. Több lehetőség van, az egyik és a legtisztább hely zet az, amikor az egyik kerületben megméretkező jelöltek közül valaki megszerzi a szavazatok többségét, vagyis 50 százalékot plusz egy voksot. Viszont várhatóan a képviselő- és szenátorjelöltek zömének nem sikerül majd besepernie ennyi szavazatot. Ilyenko r bekerülnek a visszaosztási rendszerbe, amit az első szakaszban a megyei választókörzetben működő választási iroda bonyolít le. Amennyiben az első helyen végzett jelölt a megyei visszaosztásból sem kaphat mandátumot, bekerül az országos visszaosztási rend szerbe, amit már a Központi Választási Iroda (BEC) bonyolít le egy matematikai algoritmus alapján. Mindez azt jelenti, hogy a választások napján este kilenckor csak az exitpoll eredmények alapján
