Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-18
22 alkothatunk képet arról, hogy az RMDSZ és az MPP – amennyib en mégis pártként indul – hogyan szerepelt a választáson. A késő esti órákban a pártok párhuzamos, nem hivatalos szavazatszámolásából pedig kiderülhet, hogy kinek sikerült megnyernie a Hargita, Kovászna, Maros, Bihar és Szatmár megyék magyar szempontból bi ztosnak tekintett kerületeit. Legkésőbb, várhatóan hétfőn vagy kedden, az országos visszaosztás nyomán elnyert mandátumok birtokosainak a nevét tudjuk meg. Megszűnnek a pótlisták A választókerületek megyénkénti számát a lakosság létszámának függvényében állapították meg, így a nagyobb megyékben több képviselői és szenátori kerületet rajzoltak, a kisebb megyékben pedig kevesebbet. A választókörzeteket az általuk tartalmazott képviselői és szenátori kerületek száma alapján kis, közepes és nagy megyékre oszt hatjuk. Bukarestet viszont különálló kategóriaként kell kezelni, ott ugyanis összesen 28 képviselői kerületet rajzoltak. A megyék közül a legnagyobbakban 12 képviselői kerületet találunk, ilyen például Iaşi és Prahova megye. Ugyanide sorolhatók a 10 képvis elői kerületes megyék is. A legtöbb megye viszont a közepes, vagyis a hat, hét és nyolc képviselői választókerületet tartalmazó csoportba tartozik. A legkisebbek a négyöt képviselői kerületes megyék. Kolozs megyében például tíz képviselői és négy szenáto ri mandátumot osztanak ki. A felosztás a községek esetében egyszerű, hiszen ezeket egészben besorolták egy bizonyos kerületbe, de a nagyobb városokat utcák és házszámok alapján darabolták fel. Kolozsvár és a lapunk terjesztési területe alá eső egyéb nagyob b városok felosztására a választások előtt minden bizonnyal még részletesen visszatérünk. Kolozs megyében minden képviselői kerületet 1től 10ig, a szenátoriakat pedig 1től 4ig terjedő számmal jelölnek. A különböző képviselői kerületekbe tartozó választ ók tehát különböző személyekre szavazhatnak, viszont például Kolozsváron az 1es és a 2es képviselői kerületbe tartozó választók ugyanarra a szenátorjelöltre voksolhatnak, mivel az 1es jelölésű szenátori kerület az 1es és a 2es képviselői kerületből te vődik össze. Egyébként minden megyében több képviselői kerület alkot egy szenátori kerületet. Az új választási törvény egy másik nagyon fontos újdonsága az, hogy pótlistákra csak azokat a szavazókat írják fel, akik kimaradtak a választói névjegyzékből, és személyazonossági igazolványukkal bizonyítani tudják, hogy lakhelyük szerint az általuk felkeresett szavazóirodát magában foglaló választókerületben jogosultak szavazásra. A legutóbbi parlamenti választáskor ugyanis pótlistára felkerülhettek, és leadhattá k szavazatukat azok is, akik a választás napján éppen utaztak, és nem tartózkodtak otthon. Erre most nem lesz lehetőség, ami azt jelenti, hogy a választásra jogosultak körülbelül hét százaléka nem fog majd voksolni. A két legutóbbi parlamenti választáson u gyanis a szavazók közül körülbelül ennyien szerepeltek a pótlistákon. Emiatt előfordulhat, hogy a részvételi arány alacsonyabb lesz az előző évekhez viszonyítva. Választókörzetek (megyék) Képviselői kerületek Szenátori kerületek Kolozs 10 4 Szilágy 4 2 Fehér 5 2 BeszterceNaszód 4 2 Szeben 6 3 vissza
