Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-18
20 Legitim az a kormány, amelyet a választások után, a parlamenti összetétel nyomán neveznek ki, és a következő választásokig legitim minden olyan döntés, amelyet ez a kormány hoz, akár tetszik a választóknak, akár nem. A legitimitás tehát nem érzelem, hanem jogszerűség kérdése. Milyen törvények alapján a legátfogóbb legitimitású, tehát a világ magyarjainak legjogszerűbb köztestülete a Magyarok Világszövetsége? Az MVSZ jelenleg nem más, mint egy Magyarországon bejegyzet t civil szervezet, amely megőrizte a hangzatos nevet, miközben a történelem kiürítette az egykori tartalmat, és a vezetősége jelenleg nem tesz mást, mint erkölcsi vagy éppen anyagi tőkét próbál kovácsolni a névből. A magyarok világszövetsége, így egészen kis betűvel, ma másként működik. Magyarországnak alkotmányba foglalt kötelessége törődni az országhatáron túl élő magyar közösségekkel, és ez az alapelv több törvénybe, gyakorlati eljárásba épül be. A legitim magyarországi pártok a maguk nézeteinek megf elelően keresnek kapcsolatot a magyar közösségek különböző irányultságú pártjaival, a legitim módon megválasztott magyar parlamenti képviselők közösen legitim fórumokat hoznak létre, a magyarországi és más magyar közösségek civil szervezetei akkor találkoz nak egymással, amikor akarnak, a magyar – magyar testvértelepüléseket már számba sem lehet venni, az interneten a magyarok annyi társasági oldalt létesíthetnek, ahányat kedvük tartja, a világban majd’ minden magyar oda utazik, ahová éppen a zsebe engedi. A magyarok világszövetsége ma nem az MVSZen keresztül működik, hanem változatos utakon a magyarok találják meg egymást. A történelem kivette a munka tárgyát az MVSZ kezéből. Sündisznóállásokba visszahúzódott, öröksértődékeny vezetőik önmaguk szerepét pr óbálják fenntartani olyan politikai megnyilvánulásokkal, amelyek elutasítanak minden magyarországi legitim politikai pártot, olyan tudományosságot megkérdőjelező homályos szövegekkel, amelyek gyakran a fajelmélet határát súrolják, olyan pótcselekvésekkel, amelyeknek legtöbbször pénzgyűjtés áll a hátterében. Az MVSZ tarthat világkongresszust. De a magyarok világa már máshol van. vissza Az új és a régi választási rendszer – különbségek és hasonlóságok Szabadság 2008.08.18. BORBÉLY TAMÁS A Hivatalos Közlönyben is megjelent már az a kormányhatározat, amely az új választási rendszer alapját képező választókerületek határait tartalmazza. Ha csak a NagyRománia Pártnak nem sikerül megakadályoznia a bíróságon, hogy a várható an november végén sorra kerülő parlamenti választást az új szabályok szerint rendezzék meg, akkor az idén először fognak szembesülni választók és pártok egyaránt a számukra még ismeretlen választási rendszerrel. Olvasóinktól számos visszajelzést kaptunk ar ra vonatkozóan, hogy még mindig sok a tisztázatlan és érthetetlen részlet. Mivel javában zajlik az RMDSZ által szervezett előválasztás, amelynek során kiderül, hogy kik lesznek a magyar képviselő- és szenátorjelöltek, összefoglaljuk, melyek az új választás i rendszer főbb újdonságai, és konkrét példákkal igyekszünk érthetőbbé tenni a változásokat. A legutóbbi, 2004es parlamenti választásokhoz képest az első és legfontosabb újdonság az, hogy a választók az idén csak a parlament összetételéről döntenek. Az ú j választási törvénytől függetlenül ugyanis – gyakorlatilag már a 2003as alkotmánymódosításkor – az államfőválasztást leválasztották a parlamenti választásról, így az elnök személyéről csak 2009ben voksolunk. A régi rendszer szerint az elnökválasztás ren dszerint csak két fordulóban dőlt el, ezért kellett akkor az első forduló utáni második vasárnap is szavazni, most viszont a parlamenti választáskor csak egyszer kell az urnák elé járulni. Rátérve az egykori listás és a parlament által elfogadott egyfordu lós, az arányosság elvét tiszteletben tartó egyéni választókerületes szavazási rendszer közötti alapvető különbségekre elsőként azt kell kiemelni, hogy a régi rendszer szerint minden pártnak egységes megyei jelöltlistája volt. Tehát a választók, függetlenü l attól, hogy egy megye melyik községében vagy városában voksoltak, a pártoknak ugyanazon jelöltjeiből összeállított névsorát tartalmazó szavazócédulát kaptak. Ez most gyökeresen megváltozik, hiszen az új választási rendszer szerint
