Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-16
14 útvonalakra vonatkozó engedélyeinek a visszavonásá t az Erdélyi Közúti Szállítók Egyesülete (EKSZE) követeli, miután az egyesület szerint a társaság törvénytelenül jutott azokhoz. A szervezet megítélése szerint például több más jogszabály mellett az uniós előírásoknak is ellentmond, ahogyan az Orangeways B udapest – Kolozsvár útvonalengedélyét a magyar hatóságok meghosszabbították Csíkszeredáig. Az érdekvédelmi szervezet úgy véli: az Orangeways egy ,,kalóz” cég, amely túlzottan alacsony áron tört be az erdélyi piacra, s az ottani fuvarozók ellehetetlenítésével igyekszik vezető pozíciót szerezni a nemzetközi közúti utaztatásban. Az egyesület számításai szerint amagyar autóbuszcég egyes járatain a két ország szakminisztériumai és a szállítók közötti egyezményekben rögzített minimumár 40 százalékáért kínálja a men etjegyeket. Ez pedig jóval alatta van az önköltségi árnak, így egyértelműen dömpingárnak minősül. Az ilyen árképzést, illetve piaci magatartást pedig tiltják az uniós előírások – állítja a szervezet. Az Orangeways vezetésének a sajtóban napvilágot látott n yilatkozatai szerint viszont megengedhető üzleti fogásról és bevezetőárakról van szó. Az EKSZE azt is nehezményezi, hogy tagvállalatainak Magyarországon jelentős összeget kell fizetniük a népligeti buszállomás használatáért, amire a magyar közlekedési ható ságok kötelezik a cégeket. Miközben tudomásuk szerint az Orangeways egyetlen buszpályaudvarral sem kötött megállapodást, járatai az ,,út széléről” indulnak. A 2007 novembere óta erdélyi járatokat is működtető társaság viszont a honlapján azt írja, hogy az autóbuszai a népligeti BKVmegállók egyikéről indulnak, és valamennyi úti cél esetén az adott város központjában van a végállomásuk. A mintegy száz, Erdélyből Budapest irányába buszokat közlekedtető vállalkozást tömörítő szakmai szervezet levélben fordult a magyar szaktárcához, illetve a közlekedési hatósághoz, valamint az uniós illetékesekhez. A dokumentumban az erdélyi E60as út lezárását helyezték kilátásba arra az esetre, ha az Orangeways továbbra is a jelenlegi feltételekkel működhet az ottani piacon. A tiltakozó helyi fuvarozók a demonstráció során valamennyi magyar jármű mozgását meg kívánják akadályozni az általuk lezárt útszakaszokon. Lapunk telefonon megpróbálta megtudakolni az Orangeways cég vezetésének az üggyel kapcsolatos álláspontját, a társas ág képviselői azonban ígéretük ellenére lapzártánkig nem hívták vissza munkatársunkat. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium ugyancsak nem kívánt válaszolni kérdéseinkre. vissza Illés József Ne fessük az ördö göt a falra! Népszava • 2008.08.16. Oroszország grúziai fellépése kimeríti a katonai agresszió fogalmát – így a Fidesz hét eleji állásfoglalása. Orbán Viktor szerint az elmúlt húsz évben nem volt példa olyan nyers erőpolitikára, mint amilyet most Moszkva folytat. Németh Zsolt, a párt külügyi vezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy Oroszország fellépése nemcsak Grúziának szól, hanem a többi egykori szovjetköztársaságnak, sőt a Varsói Szerződés volt tagállamainak, vagyis nekünk, magyaroknak is. Hasonlóan fogal mazott – ha nem is ilyen élesen – SzentIványi István, az SZDSZ külügyi felelőse is. Vagyis a Fidesz és az SZDSZ, ha nem is azonos, de hasonló módon vélekedik a DélOszétia körüli helyzetről. De vajon miért? Első pillantásra az tűnik szembe, hogy – különbö zzenek e pártok bármennyire is egymástól – a helyzetük egy dologban egyezik: immár mindketten ellenzékben vannak. Egyiknek sincs kormányzati felelőssége, egyiken sem lehet majd számon kérni, ha egy nap problémák támadnak az ország energiaellátásában, vagy ha az orosz exportra dolgozó magyar cégek egyszer csak rosszabb helyzetbe kerülnek. A Fidesznél mindehhez hozzájön, hogy ki akar köszörülni egy korábbi csorbát. Mert nagyon elrontotta viszonyát az Egyesült Államokkal, amikor nem volt hajlandó egyértelműen elhatárolódni az Amerikaellenes magyar szélsőjobbtól. Más témákban ezt most sem akarja megtenni, ám mivel kormányzásra készül, javítania kell viszonyát a Nyugat vezető hatalmával, Magyarország első számú katonai partnerével. S mivel Washington újabban ism ét szemben áll Moszkvával – amellyel a Gyurcsánykormány viszont hangsúlyozottan jó viszonyra törekszik – , Orbánék irányvonala a déloszét válságban csakis az oroszellenesség lehet. Vannak helyzetek persze, amikor nem számíthat a gazdasági érdek, és lényegt elenné válnak a politikai megfontolások is. Ha például egy nagyhatalom földbe tapossa nála gyengébb ellenfelét. Vajon ilyen most a helyzet Oroszország és Grúzia viszonyában is? Azt kell hogy mondjuk: kezd ilyenné válni. De nem ilyennek indult. A háborút a grúzok kezdték, megpróbálván – erőfölényükkel élve! – visszaszerezni a tőlük elszakadt DélOszétiát. A magyar jobboldal a jelenlegi orosz – grúz viszonyt indirekt módon az 1956os magyar – szovjet viszonyhoz hasonlítja, de nincs igaza. Magyarország akkor senk it sem fenyegetett, éppen ellenkezőleg: maga vált áldozattá. Grúzia esetében azonban – legalábbis a háború kezdetén – más volt a helyzet. Bár DélOszétia – és Abházia – nemzetközi jogilag Grúziához tartozik, a két terület lakosai nem akartak – és a múlt pé nteki támadás után most már
