Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-16
15 végképp nem akarnak – a grúzok fennhatósága alatt élni – azzal együtt sem, hogy ez utóbbiak autonómiát kínálnak nekik. Feltételezhetjük, hogy erre mind a déloszétoknak, mind pedig az abházoknak megvolt – és megvan – az okuk. His zen egyébként mivel magyarázzuk azt, hogy mind az 1992es háborúban, mind pedig a mostaniban tömegesen menekültek a benyomuló grúzok elől? Tbiliszi – és vele együtt a világ – hivatkozhat a nemzetközi jogra, az államok területi sérthetetlenségére, ám e hiva tkozások nem igazán meggyőzők. Különösen nem Koszovó függetlenségének elismerése óta. Azt, hogy az oroszoknak joguk volt a déloszétiai beavatkozásra, indirekt módon Grúzia legfőbb szövetségese, Washington is elismerte. Emlékezzünk csak arra, hogyan nyilat kozott Bush elnök a háború második napján: „A déloszét területeken kívüli orosz támadások a válság veszélyes eszkalációját jelenthetik.” Vagyis DélOszétián belül „szabad a vásár”. A világ egy szót sem szólhatott volna, ha az oroszok megállnak a déloszét – g rúz határon és – legalább elviekben – továbbra is elismerik, hogy az általuk védelmezett terület Grúzia része. De nem így tettek, s a tulajdonképpeni grúz területen belüli brutális fellépésükkel immár ők is teljes joggal szolgálnak rá az elítélésre. Ami azonban nem zavarja őket. Céljuk nyilvánvalóan az, hogy „hátsó udvarukban” megmutassák, ki az úr a háznál. A vilá g többi részét – és benne Magyarországot – azonban nem fenyegetik. Ne fessük az ördögöt a falra! vissza Kepecs Ferenc Orbán: Határozott, de békés lépéseket kell tenni az oroszokkal szemben MNO • 2008. augusztus 16. 19:41 A Fidesz elnöke határozott és egységes középeurópai és uniós álláspontot sürgetett az oroszgrúz konfliktus ügyében; Oroszországgal szemben, ha szükséges, civilizált, békés, a nemzetközi diplomáciában elfogadott válaszlépéseket lehet tenni - fogalmazott O rbán Viktor szombaton, a Soli Deo Gloria (SDG) református értelmiségi szervezet konferenciáján Balatonszárszón. Orbán, aki Kazimierz Marcinkiewicz lengyel exminiszterelnök társaságában egy kerekasztalbeszélgetés vendége volt, a válaszlépések között eml ítette, hogy a lengyelek rakétavédel mi rendszerről írtak alá megállapodást az Egyesült Államokkal, valamint azt is, hogy a NATO külügyminisztereinek keddi tanácskozásán fel lehetne gyorsítani Grúzia és Ukrajna felvételét a NATOba, illetve ha szükséges, fel lehetne függeszteni az Európai Uni ó és Oroszország közötti stratégiai együttműködési megállapodást. Orbán elmondta, nyilván az oroszoknak is lesznek válaszlépései, tehát érdemes átgondolni, mit teszünk, de figyelembe véve minden orosz válaszlépést, az olaj, a benzin- és a gázár kérdését is beleértve, „nekünk itt és most világos erkölcsi alapállást érdemes elfoglalni”. A Fidesz elnöke ezért külpolitikai egységet sürgetett KözépEurópában és az Európai Unióban, szerinte a középeurópai népeknek - benne a magyaroknak 1956 miatt különösen - kötelessége egyértelműen és világosan beszélni, amikor egy független államot ér katonai agresszió. Orbán: Külpolitikai egység kell KözépEurópában A Fidesz elnöke ezért olyan külpolitikai egységet sürgetett KözépEurópában és az Európai Unióban, amely v ilágossá teszi, nem fogadható el a nemzetközi konfliktusoknak olyan elintézési módja, amely nyers erőszakra épül, és aki ilyen útra lép, annak súlyos következményekkel kell számolnia. Szerinte a középeurópai népeknek - benne a magyaroknak 1956 miatt külön ösen - kötelessége egyértelműen és világosan beszélni, amikor egy független államot ér katonai agresszió. A Fidesz elnöke felhívta a figyelmet arra is: Oroszország érvelése most az, hogy ők meg akarják védeni a Grúziában élő oroszokat, azonban ilyenek Lett országban, Ukrajnában és a középázsiai országokban is élnek. Legközelebb hol fognak fellépni, a mi szomszédságunkban? - tette fel a kérdést a pártelnök több száz fős hallgatósága előtt. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az orosz agresszió nem egyszerűe n egy vitatott terület feletti dominanciát céloz meg, hanem fenyegetés a régen szovjet fennhatóság alá tartozó nyugatbarát államoknak is. Így Grúzia sorsa jelzés a többi nyugatbarát kormányzat felé, amely azt fontolgatja, hogy a NATOhoz csatlakozzon. Em ellett szerinte az orosz agresszió gazdasági monopólium fenntartására is irányul, hiszen az orosz területeket megkerülő vezetékek Grúzián haladnak keresztül.
