Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-15
16 fesztiválnak. Lehetett volna gazdagabb a kirakodó vásár, lehetett volna több kézműves, biztosan lehetett volna még javítani sok mindenen, de az emberek végre ott voltak a téren. Több ezren. A hibákból tanulunk, ami jó volt megtartjuk é s szépítjük. Az Országos Kulturális Ünnepély is azonban, mint minden más a Csemadokon belül, a folytonosság megőrzéséről szól. Mindenki tud, főleg ha abból él, profi szervezéssel, egyszer, kétszer, háromszor jó fesztivált csinálni. De tegye ezt ötven, hatv an éven keresztül, és akkor térjünk vissza rá, hogy ki mit tett le az asztalra. A Csemadok úgy, mint idáig, fennállásától fogva értékmegőrző célokat követ. Ez felettébb dicséretes. Viszont a gombaszögi rendezvény iránti érdeklődés folyamatos hanyatlása az iskolapéldája annak, hogy a kultúra átadásának módjában nézőpontváltásra van szükség. Ön szerint képes erre a Csemadok illetve akar - e? S ha igen, milyen módon - vázlatosan? Helyesen látja, hogy a Csemadok értékmegőrző célokat követ, csak hogy mára már a z érték kifejezés nem ugyanazt takarja, mint 20, vagy 30 évvel ezelőtt. Meg kellene fogalmazni, hogy a mai ember számára mi az érték. Ha ezt megtettük, akkor megfogalmazhatjuk azt is, hogy a Csemadok értékközvetítő szerepében ez a fajta érték felvállalhatóe, s ha igen, akkor hogyan tudjuk ezt beépíteni a fesztiváljainkba. Egyetértek azzal, hogy változtatni kell, de csak a vállalható értékrendünk keretein belül. Akarunk, és képesek is vagyunk változtatni dolgokon, de ez az akarat ne az én akaratom legyen, h anem a közösségé, a vállalható közösségi igény alapján. Vissza kell térnünk sok esetben a gyökerekhez, hogy új, egészséges hajtások nőhessenek újra a kultúra termő fáján. A Csemadokban a múltban voltak beépített tagok, gondolom, tudja, miről beszélek, vaj on vannak ilyenek most is? (Gondolom igen. Miért lenne pont itt másként?) Általában ezek az emberkék városi vagy járási szinten az elnökök voltak, vagy a legközvetlenebb munkatársaik, akik együttműködtek a titkosrendőrséggel. Erre bizonyítékok vannak, néhá ny nevet leközölt a napilap. Helytelennek tartom, ha fentebbről mondják meg, mit tegyenek a lentiek. Mert ha nincs lentről közakarat, sokszor tényleg nincs, a személyes és csoportérdekek kerülnek felszínre. Ez a 22es csapdája. A számtalan civilszervezet é s a felnövő új generációk viszonylatában lát jövőt a Csemadok tevékenységében, s ha igen, milyet? Sosem foglalkoztam azzal, hogy ki, kit figyel és miért, vagy ki, kit épít be, és hová. Ez legyen mindenki lelkiismeretének a gondja. Ha léteznek ilyen emberek , és miért ne léteznének, ez azt jelzi, hogy a Csemadokot érdemesnek tartják a megfigyelésre. Azt gondolom azonban, hogy ez kidobott pénz az állam részéről, hiszen a tevékenységünk nyitott könyv. A véleményünket nem rejtjük véka alá, és nem végzünk államel lenes tevékenységet, nem szövünk politikai összeesküvést sem. Ha valami nem tetszik, azt nyíltan kimondjuk a sajtóban, médiában. Mindig kiálltunk, és a jövőben is ki fogunk állni a kisebbségi jogok csorbulása esetén a gátra. Még akkor is, ha ebből nekünk á ltalában semmi hasznunk, sőt kárunk van, hiszen a politikával ellentétben, rajtunk el tudják verni a port, mert folyamatosan szűkíthetik a forrásainkat. Csemadok addig lesz, amíg a tagság és az alapszervezetekben tevékenykedő csoportok életben tartják, szü kségét érzik. Én egyenlőre azt látom, hogy nagyon sok fiatal kapcsolódik be a Csemadok munkájába . Ezt a célt szolgája az idén kiadott Csemadok Ifjúsági Kártya is. Ma divat polgári társulásokat létrehozni, ami nem is baj. De ha nem lesz egy erős civil szfé ra, olyan tagbázissal, mint a Csemadok, senki nem fog vele tárgyalni, senki nem fogja a véleményét figyelembe venni. Ezért fontos, hogy legyen egy erős Csemadok, mely integrálja a civil szervezeteket is, akár kollektív tagként is, mert ez a garancia arra, hogy a véleményünkre odafigyelnek, szavainknak súlya lesz. Vagy Ön már hallott olyanról, hogy a ,,Mütyürfalván alapított Zabhegyező PT”vel tárgyalt a kormány, vagy valamelyik párt, vagy felkérték őket, hogy szólaljanak fel a kisebbségi jogok csorbítása ok án? Mert én nem. Ezért látok jövőt a Csemadokban. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a kis civil szervezetek nem fontosak, ennek nem az az üzenete. Ők azon a helyen fontosak, ahol tevékenykednek. Felvidéken a Csemadok szervezete rendelkezik a legnagyo bb létszámú tagsággal. Ennek ellenére a helyi Csemadok- rendezvényeken - a helyi tagság töredéke sem jelenik meg. Ön szerint ez nem paradoxon? Nem találja ijesztőnek, hogy a Csemadok - helyi szervezetei - még a saját tagságukat sem tudják "megmozgatni" ? ( Tisztelet a kivételnek) Mint minden nagy szervezetben, a Csemadokban is vannak aktív és passzív tagok, alapszervezetek, vannak hullámvölgyek és vannak csúcsra járatások, azzal azonban erősen vitatkoznék, hogy a Csemadoktagok sem járnak a saját szervezetük által szervezett rendezvényekre. Én ennek az ellenkezőjét tapasztalom a vidéket járva Látom, ahogyan újjászerveződnek helyi szervezetek ott, ahol már évtizedek óta pangás volt, látom, hogy a helyi kulturális életben, még mindig meghatározóak a Csemadok cs oportjai, látom, ahogyan helyi amatőr színjátszók, néptáncegyüttesek, énekkarok, többször, egymás után, színültig töltik meg a színháztermeket és kultúrházakat a
