Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-25
6 garancia a boldogulásra. Ha így volna, minden ukrán anyanyelvű sikeres és boldog volna. A "majd menet közben megtanul a gyerek ukránul" elv tehát helytelen. A magyar tannyelvű iskolából sem célszerű átvinni a többségi nyelvű iskolába a gyereket. Vajdasági pszichológusnyelvész kollégánk, Göncz Lajos vizsgálatai szerint azoknak a délvidéki magyar gyerekeknek, akiket a magyar nyelven elvégzett osztályok és a többségi nyelv néhány éves iskolai tanulása után szerb nyelvű iskolába írattak á t, jelentősen romlott az iskolai teljesítménye. A tannyelvet váltó magyar gyerekeknek az 5. osztályban fél osztályzattal, a középiskola 1. osztályában csaknem egy teljes jeggyel romlott a teljesítménye, a tannyelvet nem váltóknál pedig 5.ben mindössze 0,0 08, gimnáziumban 0,415 osztályzattal lettek rosszabbak az eredményei. 2.2. A nem anyanyelvén tanuló gyerek talán írni, olvasni sem tanul meg anyanyelvén. Akik anyanyelvükön tanulhatnak, egészen biztosan megtanulnak írni és olvasni ezen a nyelven. Vizsgál atainkból kiderül ugyanakkor, hogy a 18 éven felüli kárpátaljai ma gyar felnőttek azon részének 5%a, amely ukrán tannyelvű iskolába járt, saját bevallása szerint nem tud sem írni, sem olvasni magyarul; az orosz tannyelvű iskolát végzettek körében 11% azok aránya, akik nem tanultak meg magyarul írni, olvasni. Ha mégis meg tanulnak anyanyelvükön írni és olvasni a többségi nyelven tanuló gyerekek, akkor azt egészen biztosan nagy energia- és időráfordítással teszik, miközben szerencsésebb kortársaik leckét írnak, továbbtanulási esélyeiket növelő különórára mennek, vagy éppen ö nfeledten játszanak. 2.3. A nem magyarul tanuló gyerek nem sajátítja el a köznyelvet anyanyelvén. A magyar tannyelvű iskolában végzett és a többségi nyelven tanult kárpátaljai magyarok többségének anyanyelvi ismeretei között még akkor is jelentős eltérés ek mutatkoznak, ha az ukránul/oroszul tanultak anyanyelvükön is elsajátítják az írás és olvasás fortélyait. Kutatásaink szerint többségük sem szóban, sem írásban nem sajátítja el anyanyelvének köznyelvi normarendszerét. Azok a kárpátaljai magyar nemzetisé gű középiskolások, akik nem magyar nyelven tanultak, magyarul tanuló kortársaikhoz képest sokkal magasabb arányban használnak olyan nyelvi jegyeket, amelyeket a magyar anyanyelvűek nagy többsége a műveletlenséggel azonosít, vagyis a nem anyanyelvükön tanul ók körében jóval magasabb a suksükölők, szukszükölők, nákozók és az e kérdőszót a tagadószóhoz kapcsolók aránya. A nem magyar iskolában tanuló magyar gyerek írott nyelvvel való birkózásának szépirodalmi feldolgozását nyújtja Weinrauch Katalin: "Az én tit koss naplóm (B. Öcsi, a zukrán isk. 4ik. osztájos tan.) 1985" című könyve, ahol a főhős így kezdi naplóját: "Mekfogattam magamban hodj én mától naplót fogok irni, ojan titkosat, amibe majd mindenfélét beleirhatok ami énvelem mektörténik. (…) Anya aszt mon gya, hogj rémes mijen hibásan irok madjarul (…), az én véleménjem, hogj én igenis hejesen irok, de sajnos az anjukám másképen láttya." 2.4. Nem anyanyelvi iskolában veszélybe kerül a gyerek magyar nemzeti identitása. Szlovákiai magyar kutatók azt találtá k, hogy "a homogén magyar származású, magyar tannyelvű általános iskolát látogató, a legjobban magyar nyelven beszélő, nemzetiségileg homogén (magyar) házasságban élő megkérdezettek 99%a magát magyar nemzetiségűként határozta meg. Amennyiben a homogén mag yar származásúak nem magyar tanítási nyelvű alapiskolát látogatnak, 33%uk szlováknak vallja magát" (Kisebbségi magyar közösségek a 20. században, 382. old.). A kárpátaljai magyar felnőtt lakosság 593 fős mintáján végzett kutatásunk során a magyar tannyel vű iskolában végzett magyar anyanyelvűek 95%a vallotta egyben egyértelműen magyar nemzetiségűnek is magát. Azok körében, akik orosz vagy ukrán tannyelvű iskolába jártak, 53% volt azoknak az aránya, akik ukrán vagy orosz, esetleg kettős vagy többes nemzeti ségűnek vallották magukat. Nem magyar tannyelvű iskolában nem hall a gyerek arról, mi volt a honfoglalás, s minek látogat annyi magyar turista Vereckére; miért ünnepeljük Szent István napját augusztus 20án; nem fogja érteni, mit jelent nekünk Mohács, Vil ágos, Trianon, s miért könnyezik meg sokan a Himnuszt; ki volt Rákóczi, Kossuth, Széchenyi; mit írt Petőfi, Jókai, Ady vagy József Attila; mit keres Zrínyi Ilona és a kis Rákóczi szobra, vagy éppen a Turul a
