Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-25
7 munkácsi várban. Vagyis: a nem magyar tannyelvű iskolában a gyereknek nem alakul(hat)nak ki a nemzeti azonosságtudatot és kultúrát meghatározó közösségi gyökerei, élményei. 2.5. Ha minden magyar ukrán iskolába fog járni, nem lesz jövője a magyar nyelvnek Kárpátalján. Egy nyelv csak addig marad fenn, a míg használják. Amíg lesznek családok, ahol magyarul beszélnek, s ameddig lesznek szülők, nagyszülők, akik tovább adják a magyar nyelvet a következő generációknak, addig a magyar nyelv Kárpátalján is fennmarad. Kutatásaink szerint azonban azok körében, aki k nem magyar tannyelvű iskolába jártak, 20% azoknak az aránya, akik nem csak a magyar nyelvet használják a családi érintkezésben, miközben azok körében, akik magyarul tanultak, 91% csak magyarul beszél családi körben. A magyar tannyelvű iskolában tanultak körében jelentősen magasabb azok aránya, akik egyértelműen tovább adják őseik nyelvét a következő nemzedéknek. Körükben 96% azok aránya, akik csak magyarul beszélnek gyermekeikkel. A nem magyar iskolában tanult felnőttek közül ellenben minden negyedik (25% ) hol magyarul, hol nem magyarul szól gyermekéhez, s minden huszadik (5%) egyáltalán nem beszél magyarul saját gyermekével. 3. Az értelmiség társadalmi felelősségéről. "Ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösségnek reális esélye legyen a megmaradásra, ill etve a világban zajló társadalmipolitikai folyamatokban való részvételre, elengedhetetlen egy olyan nyelvi alap, amely az anyanyelv megőrzésén nyugszik, s erre épül rá az államnyelv és egy jelentős világnyelv megfelelő szintű ismerete. A kárpátaljai magy arságnak (…) saját jól felfogott érdeke, hogy anyanyelve megőrzése mellett elsajátítsa az államnyelvet és még legalább egy világnyelvet. A közösség elé tehát ennek elérését kell célként kitűzni. A fentiek értelmében a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás c élja és feladata tehát jól kommunikáló, az anyanyelvet az adott beszédhelyzethez igazodó módon használni képes, a helyi értékek és az összmagyar kultúra iránt fogékony, az anyanyelvet a következő generációnak lehetőség szerint továbbadó, ugyanakkor kétnyel vű, vagyis az államnyelvet és egy nemzetközi nyelvet a boldogulásához megfelelő szinten ismerő egyének képzése" - írta Beregszászi Anikó. A szülő dönt arról, milyen tannyelvű iskolát választ gyermekének. Ám a mi felelősségünk, hogy hozzáférhetővé tegyük a zokat az információkat, amelyek döntése meghozatalához szükségesek. Ahhoz, hogy a szülő megfontoltan dönthessen, tudnia kell(ene) mindazt, amit a fentiekben összefoglaltunk. Valamint nem árt tudatában lennie annak, hogy az államnyelv elsajátítása nem cél, hanem csupán egy(ik) eszköz a boldoguláshoz. Ha a szülő a fentiek ismeretében mégis a többségi nyelven való oktatás, vagyis tulajdonképpen hosszú távon az asszimiláció mellett határoz, tudnunk kell: az asszimiláció ugyanolyan emberi jog, mint a nyelv megt artása. A mi feladatunk nem az erkölcsi ítélkezés, hanem ismereteink, tudásunk megosztása azokkal, akiknek a döntéseit megkönnyíthetjük, megfontolttá tehetjük. Mint ahogyan a mi felelősségünk az is, hogy az anyanyelven oktató iskola keretében megtaláljuk a nnak lehetőségét, hogy az államnyelv oktatása eredményes legyen, s hogy olyan iskolákat harcoljunk ki magunknak, amelyek megfelelnek a fenti céloknak. vissza Csernicskó István A nemzet lélekbúvára 168 óra 2008. július 24 . Különös hagyományt teremtett Orbán Viktor a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében évről évre elmondott beszédeivel. Az erdélyi Fideszszimpatizánsok összejövetelét egyrészt rendszeresen arra használja, hogy a hazai politika holtszezonjá t onnan keltse életre többnyire sarkos ideológiai üzeneteivel, másrészt felvázolja a romániai magyarok általa követendőnek tartott, aktuális politikai viselkedésmintáját. Mindkét törekvése legalábbis aggályos: végtére talán nem a hazaüzengetés a legmegfel előbb műfaja a belpolitikai állásfoglalásnak, erdélyi honfitársaink pártviszonyaiba meg egyáltalán nem kellene itthonról beavatkozni. Ugyanakkor persze érthető, hogy a Fidesz elnöke minderről másként gondolkodik, hiszen „fennhatósága” az ő értelmezésébe n átível a határokon; nem véletlen, hogy ezúttal is a nemzeti egységről szavalt legtöbbet a bálványosi rendezvényen. Az úgynevezett nemzeti egység orbáni értelmezése ugyanis lényegében nem mást jelent, mint a „nemzet miniszterelnökének” örökös jogát a hatá ron belüli és kívüli magyarság közös eszmei irányítására.
