Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-23
40 – Az infrastrukturális fejlesztések, a két ország sínpárainak, országútjainak, földgáz- vagy villamos vezetékeinek összecsatolása jól halad. Nagyon közel van az az idő, amikor az annak idején elvágott vasutak, közutak, vezetékek összekapcsolódnak, és ezek a munkálatok szinte minden egyes területen viszonylag jól haladnak. Fantasztikusan fejlődnek a gazdasági kapcsolatok, mind a befektetési, mind pedig a hagyományos kereskedelem területén. Korábban el sem képzelhető emberköziemberközeli kapcsolatok is nagy on jól alakulnak a két ország között. Elég, ha arra gondolunk, hogy román állampolgárok vásárolnak ingatlanokat Magyarországon, magyarországi munkaerő dolgozik Erdély bizonyos részein és így tovább. Van tehát érzékelhető fejlődés, s ez olyan fejlődés, amel yet az emberek a saját bőrükön éreznek, pozitív értelemben. A kisebbségi kérdésben természetesen vannak viták, ezen a téren valószínűleg még több erőfeszítésre és még több türelemre van szükség ahhoz, hogy előre lehessen lépni. Úgy érzem, hogy részünkről e hhez megvan az erőfeszítés meg a türelem is. – A román sajtó hétfőn bírálta a magyar Országgyűlés elnöke által kezdeményezett, és végül parlamenti határozatba foglalt Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának a létrehozását. Ilyenkor mit tesz a nagyköve t? – A Ziua napilap egész oldalon fejtegette ezt a kérdést. Ez is olyan dolog, amit a bizalomerősítés kérdéskörébe sorolnék. Hiszen nagyon jó lenne, ha a román közvélemény belátná végre, hogy Magyarország nem ellensége Romániának. Sőt, a jelenlegi helyzet ben azt mondanám, hogy Románia legjobb szomszédja talán éppen Magyarország. S nagyon jó lenne az is, ha a romániai magyarságot a többségi nemzet nem valamilyen veszélyforrásnak vagy potenciális konfliktusforrásnak tekintené, hanem annak, ami: a románok és Románia számára nagyon hasznos és értékes kincsnek, lehetőségnek. Ehhez képest, az említett cikk azt sugallja, hogy a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma egyfajta NagyMagyarországnak a virtuális újraélesztését célozza. – A szóban forgó fórum létreho zását a Ziua nemzetközi jogi szempontból kifogásolta. A lap azt állította, hogy ezáltal a parlamenti határozat által a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar parlamenti képviselők immár formálisan is alárendeltjeivé válnak a magyar parlamentnek, illetve a magyar parlament elnökének, s hogy ez így nincs rendben. Mi erről a véleménye? – Nem szívesen vitatkozom volt kollégáimmal, újságírókkal, de azt kell mondanom, hogy az ilyen sejtetések vagy butaságok, vagy pedig – ami még rosszabb – csúsztatáso k, félreértelmezések, hamisítások. Abból, hogy a Magyarországon és a szomszédos országokban törvényesen megválasztott magyar nemzetiségű parlamenti képviselők európai uniós keretben együttműködnek, s – uram bocsá’ – egy konzultatív fórumban együtt lobbizna k, közös, nyilvánvaló, ismert, világos érdekekért, ugyan már miért következne NagyMagyarország vagy bármi ilyesmi. Az egyik fontos feladata a nagykövetségnek éppen az, hogy ezeket a félreértéseket és félreértelmezéseket a lehetősége szerint tisztázza. vissza Találkozót kér az RMDSZtől az MPP Transindex [18:22; 22.7.2008] A Markó Béla által megjelölt helyen és időpontban találkozna az MPP küldöttsége az RMDSZével – áll az MPP elnöksége által jegyzett, szerkesztőségünkb e eljuttatott közleményben. Az MPP azt javasolja, hogy a találkozóra valamikor a hét végén kerüljön sor, hiszen Tőkés László EMNTelnök közvetítése révén „immár minden feltétel adott, hogy a két párt képviselői asztalhoz üljenek, megvitatandó az együttműkö dés gyakorlati megvalósítását”. A szombati, MarkóTőkés találkozón az RMDSZelnök gyakorlatilag megismételte korábbi, „belső koalícióról” szóló ajánlatát, hozzátéve, hogy július 26ig várja a polgáriak válaszát. (hírszerk.) v issza Maradnak a nagy egyenlőtlenségek Világgazdaság 20080723 A magyarországi régiók közül csak KözépMagyarország fejlettsége éri el az EU átlagát, a többi hazai területi egység az uniós ranglista utolsó harmadában van. Bár még csak 2006os adato kat közölt a KSH, a trendek nem sokat változhattak azóta, sőt, a gyorsan fejlődő keleti uniós tagországok több régiója is előzhetett időközben. A magyar gazdaság területi koncentráltságát jelzi, hogy az országos GDP majdnem fele a fővárosban és környékén t ermelődik meg, ráadásul Budapest részaránya egyre jobban nő.
