Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-23
41 A fejlettség nemzetközi összehasonlítására a vásárlóerőparitáson mért egy főre jutó GDP adatai adnak lehetőséget. Ebben az öszszehasonlításban a magyar régiók fejlettsége – a fővárost is magában foglaló KözépMagyarország kivételével – továbbra is számottevő elmaradást mutat. Magyarország egy főre jutó GDPje 2006ban 35 százalékkal volt kevesebb, mint az uniós átlag. Ezen belül a központi régió mutatóértéke 7,6 százalékkal magasabb, a két legfej lettebb dunántúlié pedig 35 – 41 százalékkal alacsonyabb volt az uniós átlagnál. A többi magyar régió fajlagos értéke az átlag felét sem érte el; DélDunántúlon 56, DélAlföldön 58, ÉszakAlföldön pedig 59 százalékos az elmaradás. KözépMagyarország régió un iós átlaghoz mért helyzete javult, NyugatDunántúl átlagtól való elmaradása is valamelyest csökkent, a többié viszont nőtt, illetve nem változott az előző évhez képest. A két északkeleti régiónknál csak hat román, öt bolgár és öt lengyel volt fejletlenebb az egész EUban. Az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke 2006ban országosan 2,363 millió forint volt, 8,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az ország hét régióját tekintve a fajlagos mutató alapján mért területi különbségek tovább erősödtek, a rangsor nem változott az előző évhez képest. Továbbra is első a fővárost is magában foglaló KözépMagyarország, majd NyugatDunántúl és KözépDunántúl következik. Közülük az egy főre jutó GDP nagysága KözépMagyarországon az országos átlagnál magasabb, N yugatDunántúlon azonos mértékű, KözépDunántúlon mintegy 10 százalékkal maradt el attól. A három régió sorrendje a 13 éves múltra visszatekintő területi GDPszámítások szerint nem változott. A többi régió (az országos átlagtól 31 – 37 százalékkal elmaradva) egymással közel azonos szinten helyezkedik el: DélDunántúl tíz éve tartja negyedik helyét DélAlföld előtt, ÉszakMagyarország 2004ben maga mögé utasította ÉszakAlföldet. BD vissza Nem csorbuló EUpénzek Világgazdaság 20080723 Várhatóan nem hat negatívan az erős forint a Magyarország rendelkezésére álló európai uniós források nagyságára – kommentálta a sokakat foglalkoztató kérdést a Pénzügyminisztérium (PM). A forint/ euró árfolyamváltozásból eredő pozitív és negatí v hatások általában kiegyenlítően hathatnak egymásra, más esetekben pedig a kedvezményezetteket azért nem érheti veszteség, mert az esetleges pluszkiadást fedező források a mindenkori költségvetési törvényben rendelkezésre állnak – mondta el kérdésünkre a szaktárca. A tét nyilvánvalóan nagy. Konkrétan ebben az évben több mint 633 milliárd forintnyi EUforrás és hozzá kapcsolódóan 220 milliárd forintot meghaladó hazai hozzájárulás jelenik meg a költségvetésben. Emellett legalább 190 milliárd forintot tesz ki a költségvetésen kívüli tételek (agrárpiaci, közvetlen termelői támogatások) összege. Mindezzel párhuzamosan 205 milliárd forintot fizet be 2008ban Magyarország a közös büdzsébe. Lapunk kérdéseire válaszolva a tárca elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a költségvetésben megjelenő strukturális, kohéziós és vidékfejlesztési támogatásoknál a 2007 – 2013 között Magyarország rendelkezésére álló uniós támogatási keretösszeget euróban határozták meg, és a felhasználásról az Európai Bizottság felé szintén a közös v alutában kell elszámolnunk. Ezek felhasználására 2015ig van lehetőség. Így egyegy rövidebb, de akár egykét éves időszak árfolyama nem gyakorol érdemi hatást a forintban denominált támogatási öszszegre: azt a teljes, kilencéves időszakra kalkulált átlago s árfolyam határozza meg. A költségvetésben megjelenő európai uniós programoknál az évközi árfolyamváltozások hatása attól függ, hogy az adott támogatási program közösségi forrásrésze milyen számlára (forint vagy euró) érkezik, illetve a kedvezményezettnek milyen pénznemben történik az uniós támogatás és a hazai társfinanszírozás kifizetése. A támogatási szerződéseket ugyanis forintban és euróban is meg lehet kötni. Mivel ezek a szerződések többségében forintban rögzített összegeket tartalmaznak, az erős fo rint/euró árfolyamon ugyanazon támogatási szerződés alapján forintban kifizetett támogatás az euróban megállapított keretet nagyobb mértékben terheli, mint magasabb árfolyam mellett. Ez tehát – minden egyéb körülménytől eltekintve – azt eredményezi, hogy e rős forintárfolyam mellett ugyanakkora euróban meghatározott támogatási keretből kevesebb forintban finanszírozott hazai projekt támogatására van mód. Ezek az árfolyam rövid vagy középtávú ingadozásából fakadó hatások azonban a programidőszak egésze (2007 – 2015) alatt kiegyenlítik egymást – állította a PM. Speciális a helyzet azoknál a mezőgazdasági támogatásoknál, amelyek a központi költségvetésben nem jelennek meg. Ezek normatív alapon, hazai államháztartási társfinanszírozás nélkül jutnak el a mezőgazdas ági termelőkhöz. Itt az államot megelőlegezési kötelezettség terheli, melyet az államháztartási és a költségvetési törvény értelmében a kincstári egységes számláról (KESZ) biztosít. A KESZről történő megelőlegezés és a jellemzően két hónappal későbbi unió s átutalás egy – közösségi jogszabályokban rögzített – elszámoló árfolyam szerint történik. Ezen elszámoló árfolyam és a tényleges napi árfolyam különbségéből eredő nyereséget vagy veszteséget az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) egyik fejezeti kezelésű előirányzatának javára, illetve
