Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-23
33 Az igazgatónővel folytatott beszélgetés során a következő dolgoka t tudtam meg az oktatással kapcsolatban. A magyar iskolában a gyerekek a szlovák nyelvet heti öt órában tanulják, plusz egy konverzáció, ami még a heti kötelezettségek közé tartozik, ez a heti hat óra nagyon kevés. Az igazgatónő véleménye szerint a mostani kisgyerekek sokkal intelligensebbek, sokan már az első osztály megkezdésekor ismerik a betűket, a számokat. De ettől ők még gyerekek. A központilag kiadott tantervek egyre többet követelnek a tanulóktól, egyre több ismeretet szeretnének zsúfolni a gyerekb e. Az igazgatónő elmondása szerint, amikor ő végezte az alapiskola alsó tagozatát, elsőben még csak tízig kellett megtanulni számolni, ezzel szemben ma az elsős gyereknek húszig kell tudni számolni. Véleménye szerint az alsó tagozatnak arra kellene összpon tosítani, hogy folyékonyan, teljesen tökéletesen megtanuljanak a tanulók írni, olvasni, számolni. Az első osztályban például annyira gyorsan veszik át a betűket a gyerekekkel, hogy nincs idő arra, hogy az egyes éppen tanult betű rögzüljön a tanulóban. Az a lapiskola negyedik osztályában már olyan lexikális ismereteket kell elsajátítani a gyereknek, ami teljesen fölösleges, és egy negyedikes gyerek pár napon belül ennek a tudásnak a 90 százalékát elfelejti. Ahelyett, hogy a gyakorlati ismereteket tanítanák, f elesleges lexikális ismeretekkel tömik tele a tanulók fejét, amire nincs szükség, hiszen úgyis elfelejtik pár napon belül, tehát idő és energiapazarlás. Hogy a felső tagozatot is megemlítsem, nyolcadik osztályban például olyan matematikai ismereteket kell elsajátítania a tanulónak, ami szintén felesleges. Az igazgatónő a megoldást ezen problémára abban látja, hogy szakosítani kellene már a felső tagozaton az osztályokat. Tehát ne kelljen ugyanolyan szintű matematikát tanulniuk azoknak a tanulóknak, akik ne m ebben az irányban szeretnék később tovább folytatni a középiskolai tanulmányaikat. Szintén megemlítette, hogy kevesebb lexikális és több gyakorlati tudással kellene a gyerekek agyát terhelni, hiszen sok olyan dolog van, amit ha nem tudunk, a világháló va gy lexikonok segítségével gyorsan és problémamentesen megkereshető. Fontos lenne, hogy még nagyobb hangsúlyt fektessenek az internet használatának elsajátítására az iskolákban. Tehát összevetve azért nem színvonalas az oktatás, mert a gyakorlati ismeretek helyett fölösleges dolgokat követel, ahelyett például, hogy inkább fejleszthetné a logikus gondolkodást. A tananyag csak eszköz kellene, hogy legyen a képességek fejlesztéséhez. Egyszóval nem az életre nevel az iskola. A magyarországi és a szlovákiai tan könyvek összehasonlítása Ha összehasonlítjuk a magyarországi és a mi tankönyveinket, a magyarországi tankönyvek sokkal igényesebbek. Magyar iskolákban olyan szlovák tankönyvekből kell tanítani a szlovák nyelvet, amelyhez szükség lenne arra, hogy a gyerek s zlovák környezetben éljen. A szülők szlovák iskolába járatják gyerekeiket, a magyar iskolákat pedig azért okolják, hogy gyermeküket nem tanítja meg szlovákul. Abba nem gondolnak bele, hogy a gyerek otthon viszont egy szlovák szót sem hall. A szülők csodát várnak a magyar iskoláktól, de nem gondolják át, hogy heti hat tanítási óra, amely keretében lehetősége van egy alsó tagozatos kisiskolásnak elsajátítani a szlovák nyelv alapjait, nagyon kevés. Sőt ez alatt a hat óra alatt nemcsak konverzálni kell, hanem meg kell tanulniuk a nyelvtant, írni és olvasni is szlovákul. A szülőnek otthon be kellene segítenie, méghozzá azzal, hogy szlovák televíziót nézetne a gyerekkel, szlovák könyvet, újságot olvastatna, esetleg beszélgetne vele néha szlovákul. Iskolában megta nulni egy nyelvet tökéletesen nem lehet. Ahhoz, hogy rendesen tudjuk a nyelvet, teljesen szlovák környezetben kellene eltöltenünk bizonyos időt, attól függően, kinek milyen a nyelvérzéke. Ezért van az, hogy nagyon sok magyar ember szégyelli, hogy nem tud r endesen szlovákul, és ezt érzékeltetik is vele itt nálunk Szlovákiában. Tehát fontos, hogy gyermekünket magyar iskolába írassuk, így mégiscsak megmarad a magyar identitástudat, viszont azzal, hogy segítünk neki a szlovák nyelv elsajátításában, megtanulja a szlovák nyelvet is. Ugyanez viszont egy szlovák iskolába küldött magyar gyerekről nem mondható el, hiszen kétnyelvű, vagy inkább egynyelvű sem lesz igazán. Megfelelőeke a vegyes tanítási nyelvű iskolák Véleményem szerint a vegyes tanítási nyelvű iskolá kra nincs szükség, hiszen már említettem a magyar iskolákban a gyereknek meg kell tanulniuk a szlovák verseket és költők, írók életrajzát. Tehát a következtetésem, hogy a magyar iskolák nincsenek egy „súlycsoportban” a szlovák iskolákkal. Egy magyar iskolá ban tanuló diáknak kell tanulnia a magyar nyelvet, anyanyelvét, ezen kívül a szlovák nyelvet és még egy idegen nyelvet. Ezzel szemben a szlovák iskolában a szlovák nyelven kívül csak egy idegen nyelvet kell elsajátítania a gyerekeknek. Ez persze kétségkívü l előny lesz a magyar iskolát látogatók számára, viszont az előbb említett különbségek miatt szerintem jobb, ha a magyar és a szlovák iskola külön működik.
