Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-23
34 A magyar egyetemisták helyzete Szlovákiában Szlovákiában 2004ig nem volt önálló magyar egyetem, ak ik anyanyelvükön szerettek volna tanulni, azok a nyitrai Konstantin Egyetem KözépEurópai Tanulmányok Karán folytathatták felsőfokú tanulmányaikat, ha az ott nyújtott tanulási lehetőségek megfelelőek voltak számukra. Ha más területeken szerettek volna tová bbtanulni anyanyelvükön, erre csak Magyarországon volt lehetőségük, esetleg egyes magyarországi felsőoktatási intézmények Szlovákiában kihelyezett karain. Sokan féltek szlovákiai egyetemre jelentkezni, azt gondolván, hogy ahhoz nem tudnak elég jól szlovák ul. 2004. szeptember 14e egy nagyon jelentős, és egyben történelmi napnak nevezhető Szlovákiában, hiszen ezen a napon Révkomáromban megkezdte működését az első önálló szlovákiai magyar egyetem, Szlovákia huszonötödik felsőfokú oktatási intézménye. A Sely e János Egyetem három karral kezdte meg működését, ezek a közgazdasági, a pedagógiai és a református teológiai kar. A magyar nyelvű állami egyetem megalapítása régóta kulcskérdés a közel 520 ezer fős, történelmi múltú, szlovákiai magyarság számára, s amely nek létrejötte a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja évtizedes erőfeszítéseinek betetőzése. Ennek ellenére még mindig kevés a magyar egyetemisták száma. Vajon miért van ez így? A szlovák kormány nem nagyon akarta a magyar egyetemet, most is állandóan akad ályokat gördít elé. Szerintem sokak fejében megfordul a kérdés, hogy vajon meddig fog működni ez az egyetem? Ugyanis a megalapítás óta eltelt három év során többször úgy látszott, hogy az egyetemet - elsősorban a szakmai akkreditációval kapcsolatosan felme rült körülmények miatt - mégsem sikerül működtetni. A szlovák ellenzéki erők rendkívüli nagy vehemenciával próbálták akadályozni a törekvést. Így sokan még mindig a magyarországi felsőoktatási intézmények mellett tették le, és teszik le voksukat, tehát ink ább ott folytatták tanulmányaikat. Úgy tűnik, országunknak nem az a célja, hogy minél több egyetemet végzett állampolgára legyen, és nincsenek is elismerve az egyetemeken, főiskolákon végzett emberek. A Szlovák Oktatási Minisztérium szerint a magyarország i egyetemek színvonala nem felel meg az itteni követelményeknek, ezért régebben azoknak, akik magyarországi egyetemeken végeztek, le kellett tenniük a különbözeti vizsgát. Az EUba lépés után már nem kell különbözetit tenni, viszont szerintem még mindig ne m tartják a magyarországi egyetemeket megfelelő színvonalúaknak. Egyetemünk hogyan érhetné el az európai átlagot? Az első, s talán legfontosabb követelmény,az egyetem rektora, Albert Sándor szavait idézve, hogy „a Selye János Egyetem diákjait ne a nemzeti hovatartozásuk, hanem jellemük és tudásuk alapján ítéljék meg”.Szerintem ez lenne az első fontos lépés ahhoz, hogy elérhessük az európai átlagot. Nagyon jó példa lenne például Finnország oktatási rendszere, ahol az élethosszig tartó tanulás elvét követik az oktatásban. Ez magába foglalja, az egész életen át tartó tanulást, ami a korai gyerekkortól az öregkorig terjed, és magába foglalja az összes tanulási környezetet a formális oktatási intézményektől a kevésbé formális színhelyekig. Az egész életen át t artó tanulás elvének megfelelően, minden állampolgár joga, hogy egyenlő eséllyel tanulhasson lakhelyére, életkorára, anyanyelvére vagy anyagi helyzetére való tekintet nélkül. Tehát ha az államunk célja az emberek tudásszintjének növelése lenne, ami az or szág fejlődését segítené, és egyben növelné a versenyképességét, akkor belátná, hogy szükség van ugyanúgy megfelelő színvonalú magyar egyetemekre is, mint szlovákokra. Ezen kívül elengedhetetlen lenne, hogy az állam megfelelő módon támogassa a felsőoktatás i intézményeket, ugyanis ezzel a jövőbe áldozna, s ennek gyümölcsöző eredménye lenne. Lássuk be Gárdonyi Géza igazát:"A könyvre kiadott pénz, látszólag kidobott pénz. Mint a vetőmag." A tanárok, professzorok munkája, az emberek tudásának bővülése, s ezál tal az ország fellendülése is csak bizonyos idő után fog visszatükröződni, tehát áldozni kellene a szlovákiai és egyben a szlovákiai magyar iskolarendszerbe, hiszen ezzel az állam saját fejlődését és versenyképességét segítené, ami nemsokára többszörösen m egtérülne számára. vissza
