Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-21
19 , valamint a baszkot és a gallegót ismerje el munkanyelvként az Európai Parlament. Ám ezt a képviselők (éppen a bábeli zűrzavart amúgy is fokozó keleti bővítés után) nem támogatták. Azt viszont sike rült elérni, hogy ha valaki katalánul, baszkul vagy gallegóul fordul az uniós intézményekhez, ezen a nyelven kap választ. A költségeket a spanyol kincstár fedezi. vissza Elárulják a franciát? Népszabadság • Rózsa Mihály • 2008. július 21. Franciaországban váratlanul ismét felizzott a regionális nyelvek körüli vita. A kormány olyan előterjesztést tett a képviselők és a szenátorok asztalára, amely az alkotmányba iktatta volna, hogy a regionális nyelvek a nemzeti örökség ré szét képezik. Míg a nemzetgyűlésben átment a politikai intézményrendszerkorszerűsítési csomaghoz tartozó javaslat, addig a szenátus nagy többséggel leszavazta azt. Érdekes módon nem a politikai pártok között húzódott a törésvonal, hanem inkább a köztá rsaság értelmezéséről folyt a vita. Michel Charasse szocialista szenátor, volt miniszter felszólalását arra hegyezte ki, hogyha a regionális nyelveket bevennék az alkotmányba, akkor miért ne tennék ugyanezt például a műemlékekkel vagy a gasztronómiával? Má sok ennél mélyebb érveket hoztak fel: szerintük az Európai kisebbségi nyelvek chartájának elfogadását és ezzel a köztársasági eszme, a nemzeti identitás végét is jelentené, ha a regionális nyelveket egy szinten kezelnék a nemzeti nyelvvel. E logika értelmé ben, ha az alaptörvényben szerepelnének a kisebbségi nyelvek, akkor sérülne az adminisztrációhoz és az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés lehetősége. Ezt az álláspontot képviselte a Francia Akadémia is, amely egyébként nem szokott megszólalni p olitikai ügyekben. A másik tábor - élén a kormánnyal - a jakobinus hagyományok továbbélésére, a központosítás veszélyeire hívta fel a figyelmet; hangsúlyozva, hogy az emberi jogok legfőbb védelmezőjének gondolt Franciaországnak kötelessége lenne végre cs atlakoznia a kisebbségi nyelvek chartájához. Rachida Dati igazságügyi miniszter közölte, hogy szó sincs a francia nyelv elárulásáról, és tudomásul kell venni, hogy a regionális nyelvek gazdagítják az ország kultúráját. Valóban veszélyben lenne a köztársa ság? Természetesen szó sincs erről, hiszen a kisebbségi nyelveket, például a bretont vagy az okszitánt bárki szabadon használhatja, tanulhatja az iskolákban is, és számos kulturális rendezvényen is ezeken a nyelveken szólalnak meg a művészek. Ugyanakkor té ny, hogy semmiféle hivatalos ügyintézés nem folyik a kisebbségi nyelveken. Az is tény, hogy Franciaországban évszázados vita folyik erről a problémáról - a szenátusi elutasítás után újabb kör kezdődik a parlament két házában. v issza Előléptetik a walesit és a skót gaelt – NagyBritannia e két népe is anyanyelvén kommunikálhat az Európai Unióval Népszabadság • R. Hahn Veronika • 2008. július 21. Nagy elismerésben részesül az 580 ezer walesiül és a 60 ezer gaelül beszélő p olgár, aki az EU és a brit kormány közötti megállapodás jegyében rövidesen anyanyelvén kommunikálhat az unió intézményeivel. Mint erről a The Times című napilap már a konkrét határozat megszületése előtt beszámolt, a walesi és skót gael ezzel csatlakozik a huszonhárom európai hivatalos nyelv családjához. A hosszú kampányt megkoronázó fejlemény a régiók növekvő fontosságának újabb bizonyítéka. Az ezredforduló óta részleges autonómiával rendelkező brit tartományok sikere nem helyez elviselhetetlen nyomást az EU tolmácsgárdájára, amely várhatóan továbbra is az angol szövegből dolgozik majd. Wales és Skócia viszont mindenképpen több angol fordító kiképzésére kényszerül majd. Mint a fenti adatok is jelezik, kettőjük közül a kisebb, a walesi tartomány áll jobb an, hiszen a legutóbbi statisztikák szerint minden ötödik ember bírja a "Cymraeget" (Wales eredeti neve Cymru). Nem elég, hogy a hercegségben minden város- és utcanév, minden útjelzés angolul és walesiül egyaránt ki van írva, a nyelvet rutinszerűen használják az önkormányzatokban és a cardiffi nemzetgyűlésben is. A mindennapokban elsősorban a tartomány északi és déli megyéiben, (Gwynedd, Conwy, Anglesey, Pembro keshire) élő családok beszélnek welshül.
