Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-18
46 DélSzlovákia infrastruktúrája, főleg a közlekedési hálózata továbbra is elavult, évről évre rosszabb, nemsokára már katasztrófális lesz. A Magyar Koalíció Pártjának potenciálja, tárgyalási pozíciója harmatgyenge. Érdekérvényesítő képessége nulla. Simon Zsolt a gyorsforgalmi út építését szorgalmazó kezdeményezése – amelybe jó érzékkel bevonta az érintett délszlovákiai régió polgármestereit – legalább már annyi eredményt hozott, hogy felhívta a figyelmet az áldatlan helyzetre. Miként arra is, hogy a Kassát Pozsonnyal a déli országrészen át összekötő gyorsforgalmi ú t felépítése sokkal olcsóbb, mint az északi beruházások, ahol ugyebár hegyenvölgyön át, sokkal nehezebb terepen kell építkezni. Ráadásul a délszlovákiai adófizetők joga az, hogy részesüljenek költségvetési pénzekből és brüsszeli forrásokból. Robert Fico és kormánya rá sem ránt erre. Egyelőre teheti, mert nincs szüksége a hazai magyarok voksaira. Sem az MKP jóindulatára. Pedig a lisszaboni szerződés előtti alkudozások során Csáky Pál eszébe juthatott volna az R7es, ennek felépítése érdekében kellett voln a lobbiznia, nem pedig a saját regénye és a bő másfél évtizede óta idehaza és főleg Magyarországon szünet nélkül kalapozó és siránkozó Madách Posonium kiadónak szánt újabb pénzinjekció miatt. Sajnos, erre nem gondolt az MKP jelenlegi vezérkara. Igy aztán főleg a régió közvetlenül érintett, tehát naponta ingázó polgárai dühöngenek, joggal bírálják az MKP korábbi vezetését is, hogy nyolc éve alatt miért nem tudták elérni legalább az R7es építkezésének a megkezdését. Sokan úgy érzik, hogy ismét mostohagyerme k lett, árván maradt DélSzlovákia. Ezzel együtt pedig abban bíznak, hogy talán a térségben egyre nagyobb számban letelepedő Smer, SNSés HZDSszinpatizánsok talán hamarabb elérik azt, amire a Magyar Koalíció Pártja képtelen volt. Vagyis legalább a somorj apozsonyi útszakasz tehermentesítését. Magánbeszélgetéseim során több független délszlovákiai polgármester legújabban azzal a gondolattal kacérkodott, hogy átigazol Robert Fico táborába. Ők is – de mások is – úgy látják, hogy a legerősebb kormánypárt me gnyeri a két év múlva sorra kerülő választásokat is. Az egymással és egymás között viszálykodó ellenzék pedig a senkit sem érdeklő vagy a címzetteket egyre inkább felháborító üres szólamokon és fogadkozásokon kívül másra nem képes. Őszre ugyan új programot igérnek Mikuláš Dzurindáék, de ezzel kapcsolatban csak a régi tétel jut az eszembe. Ha csődbe kerül a kupleráj, akkor nem a firhangot, hanem a prostikat kell kicserélni. A legfőbb ideje a politikai értelemben megvénhedt ellenzéki politikusprostik kiebr událásának is. Ha ezt még most sem veszik észre, akkor a két év múlva sorra kerülő választások után igencsak keserű lesz a feketeleves. Főleg a szlovákiai magyarok számára. vissza Felszállóágban a regionális identitás Erdél yben Krónika.ro 20080718 Erdélyben felszállóágban van a regionális identitás, románok és magyarok megértették, hogy kizárólag együtt képesek megoldást találni az együttélésre és a fenntartható fejlődésre – állapítja meg a Krónikának adott interjúban Smaranda Enache marosvásárhelyi emberjogi szakértő. A Pro Europa Liga társelnöke szerint Románia területiközigazgatási reformjának legtermészetesebb és leghatékonyabb módszere a történelmi régiók alapján megvalósított regionalizáció. – Romániában az 1989es rendszerváltást követően megerősödtek az Erdély sajátos történelmi, politikai és szellemi különállását hangsúlyozó álláspontok. Miként jellemezhető napjainkban az önálló erdélyiség szemlélete, a transzszilván eszmeiség gondolata politikai, kulturális, társadalmi téren? – Nicolae Ceauşescu nacionálkommunista politikájának rögeszméje volt a homogenizálás. Ennek a politikának nemcsak a kisebbségek asszimilációja, hanem a regionális különbözőségek eltörlése volt a célja. Szocialista iparosítás ürügyén a kom munista rezsim tervezett társadalmi átrendezést hajtott végre Romániában, hasonlót, mint a Szovjetunióban. Több százezer polgárt mozdítottak el hagyományos régiójából, és telepítették őket más régiókba. Ennek a politikának Erdély és a Bánság kifejezett cél pontja volt, ahová elsősorban Moldvából telepítettek át jelentős tömegeket. A regionális különbözőségek eltörlésének rögeszméje annyira hangsúlyossá vált,