Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-02
21 múltat a jelen strukturálására és értelmezésére. A közös ség múltjának ismerete a közösségi tudat egyik legfontosabb jellegzetessége. Az egyéni és közösségi identitásnak a legfőbb forrása az anyanyelvi kultúra. A kultúra célja az egyéni és közösségi identitás, önazonosság őrzése, erősítése és gazdagítása. Nemze ti önazonosságunk kultúránk folyton változó, folyton alakuló történeti eredménye. A fiatalok előtt új világokat kinyitó iskolák ezért nemzeti közösséget teremtő szellemilelki erőforrások. Egyegy erdélyi kollégium a tudomány és kultúra nagy alakjainak s orát adta a magyarságnak. 2. „Ha a szellemi Erdélyt keresem, századokkal dacoló megtartó erejével az iskolák kapuján kell – ténylegesen vagy gondolatban – benyitnom. Ha érteni akarom egyegy jeles erdélyi tudós, író, közéleti ember lelki valóját, tartás át, hitét – az iskoláját kell megismernem. Mondd az iskoládat, s megmondom, ki vagy! A jó iskola nem mossa el az egyéniségeket, hanem éppenséggel kibontakoztatja őket, miközben rájuk nyomja a maga sajátos közösségi jegyeit” – Beke György indítja ezekkel a gondolatokkal Régi erdélyi skólák című könyvét. A nemzet kiemelkedő nagy személyiségei már századokkal ezelőtt felismerték azt, hogy a nemzeti közösség életminőségének javítása végett anyanyelven tanító iskolákra és a tudományt anyanyelvünkön művelő tudó sokra van szükség. A híres erdélyi iskolák alapítását mindenkor az erdélyi magyarság létérdekei indokolták, megmaradásra és kibontakozásra irányuló törekvései hozták létre. A legnagyobb tanárok minden időben a tudásban keresték az erdélyi magyarság megma radásának és boldogulásának a lehetőségét. „Erdély Széchenyije”, Mikó Imre például a szabadságharc leverése utáni nehéz időkben „az anyanyelvű oktatásban, a széles közművelődésben látta meg a továbbélés, az önösszeszedés biztonságát”. Ezért alapított iskol ákat, ezért szervezte meg az Erdélyi MúzeumEgyesületet. „Szinte nincs olyan főgimnázium, kollégium amelyért ne mozdult volna meg alapításakor vagy később, újjáépítése, bővítése, megvédelmezése alkalmával az otthont adó város, környék magyarsága.” Az erd élyi magyarság minden időben tudta, hogy az iskola az anyanyelvi művelődés révén közösséget megtartó és fölnevelő erő. Az iskolák társadalomformáló erejének és értékének a tudását jelzi az is, hogy az erdélyi iskolahálózat kibővítése, az oktatás magasabb s zintre emelése a reformációhoz kapcsolódik, a római katolikus iskolák hálózata pedig az ellenreformáció idején épül ki. Így lett már a XVI. század második felében Kolozsvár az európai művelődés egyik ismert központja. A következő században Apáczai Csere J ános Magyar Encyclopaediaja pedig „minden eddig feltalált, igaz és hasznos bölcsességnek szép rendbe foglalása és magyar nyelven világra bocsátása” volt. A Bethlen Kollégium törvényrendjét az alapítással egy időben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szerkesz tette meg. „Ebben a tudás hatalmát, a türelem erényét, a gyűlölség elvetését, a hit méltósággal való védelmét hangsúlyozta.” Kolozsvár szellemi értékei révén kapta a Magyar Athén, a nagyenyedi Bethlen Kollégium pedig a schola Transsylvanica nevet. A híre s erdélyi kollégiumok fennállásának egyegy évfordulóján is mindig „a magyar megmaradás erdélyi útjának keresése jegyében” készítettek számvetést.
