Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-02
20 Meggyőződésének adott hangot, miszerint a jelenlegi és jövőbeni SZSZP azonos értékeken osztozik, amelyek egyesítik a Szocialista Internacionálé miden tagpártját és hozzátette, hogy a múltnak nem kell meghatár oznia a jövőt, mert ellenkező esetben nem lenne soha lehetőség a megbékélésre. (B92) vissza Románia: nem Koszovó függetlenségére Szabadság 2008. július 02. Románia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, de részt vesz a NATO és az EU misszióiban – jelentette ki Traian Băsescu román államfő. A politikus a német Konrad Adenauer alapítvány brüsszeli konferenciáján vett részt hétfőn este. A román hírügynökségek által kedden idézett államfő hangsúlyozta: Románia három ok miatt nem ismeri el a tartomány függetlenségét. Az erről szóló döntés ugyanis a kisebbségeknek kollektív jogokat biztosít, az egyoldalú döntés következtében sérült Szerbia területi integritása, és a függetlenség ügyében nem született ENSZhatározat. H angsúlyozta: ennek ellenére Románia részt vesz a KFOR és az Eurofor akcióiban, és szolidáris marad szövetségeseivel, a NATOval és az EUval. Băsescu hangsúlyozta: ez azonban nem jelenti azt, hogy Románia elismeri Koszovó függetlenségét. Arra a kérdésre, hogy Koszovó jelenthete precedenst a székelyföldi megyék esetében, Băsescu leszögezte: nincs semmilyen összefüggés a koszovói és a romániai helyzet között, ugyanis – mint mondta – Románia egyetlen kormánya sem vádolható azzal, hogy tankokkal támadt volna egy kisebbségre. Băsescu korábban úgy nyilatkozott, hogy a Romániában élő kisebbségek jelenleg majdnem teljes mértékben élvezik az Európában alkalmazott kisebbségi jogokat, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy ezen a téren nincs több tennivaló. vissza Nemzeti közösségeket teremtő kollégiumok Szabadság 2008. július 02. Dr. GÖRÖMBEI ANDRÁS 1. Közösségi lét nélkül az embert életnbeszűkülne és kiüresedne A humánetológia szerint az emberi csoportokat az állati csoportokt ól az különbözteti meg, hogy az emberi csoport autonóm individuumként jelenik meg. Benne az egyéni sajátosságok és a közösségi tapasztalatok együtt vannak. Ezzel szemben az állat izolált lény, ismeretei a saját tevékenységéből származnak. Az ember a nyelv révén állandó kapcsolatban van más emberek gondolkodásával és tapasztalataival. Az állat viselkedését az ökológiai környezet határozza meg, az ember esetében a kultúra az a környezet, amely viselkedését döntően befolyásolja. A személyiség fejlődésében ezér t a közösségnek alapvető szerepe van. Természetes az, hogy ha a tudomány és művészet nagy alakjainak az élettörténetét nézzük, a család után legtöbbször egyegy iskolai közösségnek a szerepe tűnik elénk. A személyiség kibontakozásának feltétele az, hogy eg yszerre rendelkezzen kollektív és egyéni identitással. A kollektív identitás valóságismeretünk legfőbb forrása és egyéniségünk nélkülözhetetlen része. Az emberek azért hoznak létre közösségeket, hogy olyan szellemilelki létfeltételeket biztosítsanak magu knak, amelyek a világ megértésének és a világban való elhelyezkedésnek a segítői. A közösség úgy jön létre, hogy az egyéniségek sokféleségét az alapvető értékek tisztelete összehangolja. Közösségi lét nélkül az emberi élet beszűkülne és kiüresedne. A közös ségi és egyéni identitások kölcsönösen függnek egymástól és kölcsönösen hatnak is egymásra. A közösségek határvonalait a kollektív cselekvés formái hozzák létre. Minden emberi közösség felhasználja a
