Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-18
13 háborúskodásban, a politikai közbeszéd és eszközhasznál at eldurvulásában, az ellenfél ellenségként való kezelésében, az irracionális indulatok tobzódásában, a politikai törekvések világnézeti, morális, illetve transzcendens igazolási kísérleteib en, egyházi tényezők ehhez csatlakozó partnerségében; a politika szekuláris világával való hol szimbolikus, hol valóságos szembefordulásban. Nem lehet félreérteni: Orbán retorikája, eszközhasználata, stratégiája egy létező nemzetközi antimodernista trendbe illeszkedik: politikája a világszerte erőre kapó fundamentalist a konjunktúra hazai mutánsaként értelmezhető. Ez a fölismerés a mai napig nem kapott kellő súlyt a magyar közélet vizsgálatában. Az elemzések, a hírlapi cikkek, a kommentárok gyakorlatilag figyelmen kívül hagyják ezt a dimenziót, így óhatatlanul félresikla nak, elvétik a hazai politikai és ideológiai küzdelmek valós nyomvonalát. A politológia és a politikai közírás görcsösen ragaszkodik ahhoz a (nemrég elsajátított) nyugati szekuláris fogalomkészlethez, amely aligha alkalmas az új magyarországi politikai és társadalmi jelenségek leírására, elemzésére. (Ehhez járul egy hamis függetlenségre, illetve középen állásra való törekvés, ami végképp lehetetlenné teszi a dolgok értelmezését és megnevezését.) Maga a baloldal sem tudja értelmezni, mi folyik a jobboldalon , és mi történik vele is. A hagyományos gazdasági, pénzügyi, szociális — azaz materiális és racionális — logikával közelít az új társadalmi és politikai jelenségekhez, „mintha hőmérővel akarna sebességet mérni” (Buda), így nem képes érzékelni „az emberekbe n” dolgozó irracionális motívumokat. Pedig ezek képezik a drámai politikai konfliktusok lényegi aspektusát, ezek adhatnak magyarázatot arra, miért olyan kibékíthetetlen — valósággal lételméleti dimenziójú — az ellentét Magyarországon a két politikai tábor között. Nem kétséges: paradigmaváltásra volna (lett volna már) szükség a magyar politikatudományban és a politikai közbeszédben. Körülbelül úgy és abban az értelemben, ahogyan annak idején a keynesiánus szemlélet lehetővé tette az első világháború utáni gazdaság — addig falsul értelmezett és kezelt — új korszakának megértését és a megfelelő válaszok megtalálását. Mindaz, amit eddig — az antiliberalizmus, az antiparlamentarizmus, a gyűlöletbeszéd, a populizmus stb. vonatkozásaiban — az orbáni politikáról leírtam, jó részt értelmezhető a politikai fundamentalizmus fogalmi keretében is. Közismertek Orbán egyházi körökkel ápolt politikai kapcsolatai, amelyek messze túlmennek a konzervatív jobboldal hagyományos vonzalmain és elköteleződésein. Mi több, ellentétesek azokka l: ő már rég az állam és az egyház újbóli összeházasításán dolgozik, amiben láthatóan buzgó partnerekre lelt a szóban forgó egyházi körökben. Az alábbiakban álljon itt egy idézetgyűjtemény a fideszes vezér kulcsmondataiból, melyek a fentiek illusztrációjáu l szolgálnak: „A Gondviselés úgy alakította, hogy... a magyarok nagyobb része más utat választott. Mi úgy döntöttünk, hogy ezen az úton maradunk... Ami bajnak látszik, nem biztos, hogy az. Lehet jó is, fel is emelhet, ha minden próbatételnél elvesztünk val amit a bennünk lévő gyarlóságból... Nekünk többet kell dolgoznunk,többet kell imádkoznunk, többet kell viselnünk, mint a más úton járóknak... Hinnünk kell abban, hogy ha fényesebbek leszünk, nagyobb lesz a világosság... Mert mi mindennap újra kezdjük!” (Be széd 2002 . október 23án.) „De ha nem politikában gondolkodunk, hanem államépítésben meg nemzetépítésben... tehát ha nemcsak kormányozni akarunk négy évig, hanem országot és nemzetet is akarunk építeni, akkor a magyar oktatásügy teljes áttekintésével kell kezdenünk a hosszabb távú munkát. És ennek az áttekintésnek a kulcskérdése éppen az, amit te vetettél most itt föl, püspök úr, hogy megadjuke a lehetőséget a gyerekeinknek arra, hogy megkapják azt a fajta lelki nevelést, hittanon keresztül, etikaoktatáson keresztül, ami nélkül a későbbiekben nem fogunk tudni helytállni. Ma nem kapják meg ezt szerintem, ezért alapvető reformra vagy alapvető átalakításra szorul a magyar oktatásügy mostani formája. Nagyon világosan kell beszélnünk a választási kampány során, hogy milyen értékeken nyugvó iskolarendszert akarunk látni Magyarország on... Én szeretnék egy erőteljes, a fundamentalista szó sajnálatos módon most negatív a magyar nyelvben, de fundamentalista választ adni majd erre a kérdésre... Nekem az országot kell építenem, kis oval, az országot, ami a magyar nemzet e világi országa, és nagy 0val is, az országot: Isten országát, és ez a magasabb rendű célja és értelme annak, amit teszek... Az istenfélelem kulcskérdés... Persze, a törvények korlátozzák az embert, a parlament korlátozza az embert, a hatalom meg van osztva, de... a végső korlát nem más, mint az istenfélelem... ez a legutolsó, minden törvényen, hatalommegosztáson meg alkotmányon túli korlátja szerintem annak a veszélyes üzemnek, amit hatalomnak nevezünk... Az egyház: mérce... Mércét jelent a mindenkori világi hatalom szám ára... Ahogy a zsoltár mondja, a falat is átugrom, ugye, ha Isten velem van...” (Adventi találkozó, 2005. december; közli: Népszabadság, 2006. december 21.) „Az a célunk, hogy az ország mielőbb kiutat találjon a csapdából, és úrrá lehessen az elhatalmasodó erkölcsi válságon. Hiszün k abban, hogy a megoldás az erkölcsi rend helyreállítása... (Beszéd a Parlament előtt, 2006. október 6.) „Európában egy új politika i és szellemi korszak kezdődött, és egy új politika van kibontakozóban... Európa... azt mondja, hogy ebből a kulturális háttérből, ebből a mélyáramból, ebből a korszellemből most már elegünk van, és a jövőt, az új európai jövőt és európai politikát más sz ellemi alapokra kell építeni... Európa ráébredt arra, hogy az egyéni szabadság útjába magasodó korlátok lebontási törekvései egy idő után már... a teremtés rendjének a falait döngetik. Természetellenes életformát kényszerítenek az európai emberekre. Változ ás kell tehát!... Az európai emberek... ebben a kicsit kaotikusnak tűnő új korszakban erkölcsi relativizmus helyett fogódzókat és eligazodási pontokat keresnek, illetve várnak szellemi és politikai vezetőiktől... Egyetlen politikai párt sem maradhat többé olyan Európában, mint amilyen eddig volt... a hagyományos jobb- és baloldali fölosztás teljes egészében értelmét vesztette... Új típusú pártokra van szükség. A Fidesz 2003 óta dolgozik ezen.” (Beszéd Tusnádfürdőn, 2007. július 21.) „Az országot aláásó haz udozás, csalás, hamisítás, korrupció, vagyis a gonoszság már lelepleződött. Ezért újabb hazugság, csalás, korrupció többé már nem növelheti az erejét. Oda jutottak a dolgok, hogy a gonoszságot már csak az erőszak táplálja. Ezért aki erőszakhoz nyúl, az ő e rejét növeli, akarvaakaratlanul is az ő szolgájává válik. Ezért annak érdekében, hogy
