Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-10
26 Miközben az ukrán elnök köszönetet mondott Magyarországnak Ukrajna euroatlanti törekvéseinek támogatásáért, Sólyom László hangsúlyozta: Budapest a NATO decemberi külügyminiszteri értekezletén támogatni fogja Ukra jna közeledését az északatlanti szövetséghez. A Sándor Palota vezetője kijevi látogatása másnapján megbeszélést folytatott a Legfelső Tanács elnökével és a miniszterelnökkel. Arszenyij Jacenyuk az ukrán belpolitika helyzetét a magyarországihoz hasonlíto tta. Julija Timosenko kijelentette: figyelemmel fogja kísérni az oktatás ügyével kapcsolatos tárgyalásokat, s hozzáfűzte: talán kissé előresiettek az ukrán nyelv általánossá tételével Ukrajnában. Timosenko megerősítette, készül a július 22ére tervezett ma gyarországi látogatására. Eredetileg a magyar államfő március közepén készült Ukrajnába látogatni. Viktor Juscsenkóval közösen a vereckei emlékjel felavatása is szerepelt az előzetes programban. Az a vizit akkor elmaradt, az avatás pedig mostanra kikerül t a programból. vissza D. Gy. Mennyit ér az elnöki vizit? KISZO 2008.07.10. Kiemelt témaként szerepelt Sólyom László kijevi megbeszélésein az ukrajnai magyar oktatás ügye. Országunk vezető politikusai megértéssel fogadt ák a magyar köztársasági elnök ez irányú kéréseit és ígéreteket tettek a megnyugtató megoldásra. De lehete hinni politikusainknak? Ebben a feszült helyzetben volte egyáltalán értelme az elnöki látogatásnak? Vass Tibor, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) elnöke, Kijev: – Minden kapcsolat ápolásának van értelme. Ennek kivált van, hisz a köztársasági elnök kiemelten kezelte a minket súlyosan érintő kérdéseket. – Lehete hinni az ígéreteknek? – Tapasztalatból tudjuk, hogy vezető politikusaink íg éreteinek nem lehet hinni. Ezúttal azonban Magyarország képes megfelelő nyomást gyakorolni rájuk. Vaszil Ilnickij, a Feszt c. hetilap főszerkesztője, Ungvár: – Nem ismerem a megbeszélések részleteit, de az tény, hogy az ilyen találkozók segíthetnek egy etértésre jutni a vitás kérdésekben. Gondolok itt a történelmünkben meglévőkre, melyek mindkét ország és nép részéről léteznek. – Megoldhatók a felmerült problémák? – Persze. Csak ki kell zárni kapcsolatainkból a szélsőséges megnyilvánulásokat. vissza Nekünk Mohács kell? KISZO 2008.07.10. Vane értelme és létjogosultsága az etnikai politizálásnak? Nem éltem akkor, de gyanítom, ez a kérdés Trianon óta foglalkoztatja a mozaikdarabokra tördelt magyarságot. Az viszont már tény, mióta KözépKeletEurópa országaiban megszűnt a kommunista egypártrendszer, s a magyar közösségek létrehozták a maguk érdekvédelmi formációit, mind gyakrabban merül fel ez a dilemma. Különösen élesen vetődik fel a kérdés akkor, amikor egyikmásik ma gyarok által is lakott országban választásokra kerül sor. Az ellenzői azt mondják, eleve halva születettek és minden perspektívát nélkülözők az etnikai pártok. A származási alapon létrejövő politikai képződmények rezervátumba zárják az adott közösséget. Ráadásul, mivel az embereknek nemzetiségtől függetlenül eltérő a világnézetük, az etnikai párton belül mindig adott egy, az eltérő
