Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-10
25 szerepelnie stb. Ezeknek az elvárásoknak természetesen már jóval kevesebben tud nak megfelelni. Így nem csoda, hogy megtorpant a kivándorlás. Az emberek többsége nem azért marad, mert olyan jól él, hanem kényszerből. És mi van a hazatelepülőkkel? Szerintem főként azok térnek vissza, akik már távolba szakadva megalapozták egzisztenci ájukat és anyagi helyzetüket, s engedhetnek a honvágynak, a szülőföld csábításának. Lehet, hogy külföldön szerénynek számít az összegyűjtött vagyonuk, de nálunk úri módon leélheti belőle az életét. Ha jól sáfárkodik vele, és kihasználja az üzleti élet viss zásságait, akár meg is duplázhatja. Mert azt nehezen tudom elképzelni, hogy az itteni minimálbérből, nyugdíjból szeretnék tovább tengetni életüket. Ám az is lehet, hogy megunták a nyugalmas jólétet, és a világ számos országában egyre népszerűbb őrületben, kaland- és túlélőtúrán szeretnének részt venni. Ha így van, akkor jól döntöttek, mert Ukrajnában és Kárpátalján erre ideálisak a feltételek. vissza Varga Má rta Sólyom ígéretekkel tért haza KISZO 2008.07.10. "Abban a pil lanatban, amint az oktatás kétnyelvűvé válik, az a nyelvvesztés iskolája lesz" – jelentette ki magyarországi újságíróknak nyilatkozva Sólyom László. A köztársasági elnök ezt a kárpátaljai magyar iskolahálózatot fenyegető állapotok kapcsán mondotta, s a pro blémát egyaránt felvetette Viktor Juscsenko államfő, Julija Timosenko miniszterelnök és Arszenyij Jacenyuk házelnökkel folytatott megbeszélésein. A magyar elnök a hét elején két napot töltött az ukrán fővárosban. A kisebbségi oktatással összefüggő kérdé sek mellett hivatalos látogatásán tárgyalt még a kétoldalú gazdaságikereskedelmi kapcsolatokról és az európai integrációs együttműködésről. Esetünkben a magyar nyelvhasználatot korlátozó ominózus miniszteri rendelet elleni magyar diplomáciai fellépés tény e a legfontosabb. A téma kapcsán Sólyom László azt mondta: a kárpátaljai magyar iskolákban nem lehet visszalépni a jelenlegi állapotoktól, mert abban a pillanatban, amint az oktatás kétnyelvűvé válik, az a nyelvvesztés iskolája lesz. A magyar államfő ve ndéglátójának is elmondta, ez felgyorsítaná a magyar kisebbség asszimilációját, amivel a 3,5 millió főnyi határokon túli magyar sorsáért felelős anyaország nem tud egyetérteni, és ami ellentétes az 1991. évi, a kisebbségek jogainak elismeréséről szóló magy ar – ukrán nyilatkozattal és a magyar – ukrán alapszerződéssel is. A magyar fél támogatja, hogy a kárpátaljai magyarok hatékonyan elsajátítsák az ukrán államnyelvet, de ehhez megfelelő ukrán tankönyvekre és oktatókra van szükség, fűzte hozzá. Ugyanerről vend églátója, Viktor Juscsenko a magyar kollégájával lezajlott tárgyalások utáni közös sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy "az ukrán fél nyitott a kárpátaljai magyar iskolákban a kétnyelvű oktatás problémájának megoldására". Egyben bejelentette: a felek m egállapodtak, hogy szakmai tárgyalások kezdődnek államtitkári szinten a két oktatási minisztérium között Kijevben. A szakértők akcióprogramot dolgoznak ki az oktatásban felmerült problémák megoldására, hangzott el. Ugyanakkor kiemelte, az államnyelv elsajá tításával nő az általános iskolások esélye az ukrajnai közép- és felsőfokú intézményekbe való bejutásra. Közölte, már a nyomdában vannak a magyar tannyelvű iskoláknak szánt könyvek. A két szomszédos ország államfője beszélt a kétoldalú politikai és gazda sági kapcsolatok alakulásáról is. Az áruforgalom tavaly meghaladta a 2,7 milliárd dollárt. Felmerült: magyar vállalkozók is részt vehetnének a 2012. évi labdarúgó Európabajnokság infrastruktúrájának kiépítésében. A tárgyalásokon szó volt még a FelsőTisza vidékén létesítendő kisebb vízi erőművekről és a vízminőség javításáról, valamint a térségben megvalósítandó környezetvédelmi programokról, továbbá a közös határ- és vámellenőrzés megvalósításáról, a kishatárforgalom eddigi tapasztalatairól és a határátlé pést nehezítő akadályok megszüntetéséről.
