Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-08
18 nagykövetség külgazdasági képviseleté nek tanácsosa szerint a magyar cégek áttelepülésének egyik tényezője a kedvező gazdasági adókörnyezet, ám nem kizárólag ez határozza meg a társaságok Keletre vándorlását. „Románia EUcsatlakozása óta sem volt lanyha a magyar cégek Románia iránti érdeklődé se, azóta azonban ez nagymértékben fokozódott. Mindez érthető, hiszen másfél éve egyszerűbb lett a határátkelés, az árumozgás, a kapcsolattartás, arról nem beszélve, hogy a román gazdaság sokkal nagyobb ritmusban fejlődik a magyarnál” – nyilatkozta lapunkn ak Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa. Ezt az érdeklődést a statisztikai adatok is bizonyítják: 2007ben 4,6 milliárd euró volt a kereskedelmi forgalom a két ország között, ami közel 30 százalékos növekedést jelent 2006hoz képest. Ebből hárommilliárd euró volt a magyar kivitel Románia felé, amiből kitűnik, hogy Magyarország egyik legfontosabb exportpiaca keleti szomszédja lett. Tavaly ezer magyar tőkerészesedésű vállalkozást nyitottak Romániában, amelyek szá ma ezáltal meghaladja a 8500at. A befektetett magyar tőke értéke (a nagy befektetők, például a Mol, az OTP Bank és a Richter Gedeon profitjával, a befektetett nyereséggel együtt) eléri az egymilliárd eurót. Vonzó az építőipar Péter Páltól, a Kolozs Megy ei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökétől megtudtuk: nem telik el hét anélkül, hogy néhány magyarországi cég, nagy fővállalkozó ne terjeszkedjen a belsőerdélyi piacon. „Ezeket a társaságokat nem csupán az adófeltételek befolyásolják, hanem az általános ga zdasági környezet is. Például az építőipar 30 százalékos, európai csúcsnak minősülő növekedése, amely Magyarországon egyáltalán nem tapasztalható. Éppen ezért rengetegen bekapcsolódnak a romániai építőiparba alvállalkozóként vagy a beszerzési ágazatban” – magyarázza Péter Pál. Az építőipart tekinti a magyar társaságok „slágerének” Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar – Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, mivel ezen a területen Romániában – az évek óta tartó masszív elvándorlás miatt – nagy a szakemberhián y, ugyanakkor óriáslépésekkel fejlődik a lakáspiac. „Vitathatatlanul tetten érhető a magyarországi cégek Romániába vándorlása, de elsősorban olyan formában, hogy a társaságok ott bővítik tevékenységi körüket, alapítanak telephelyet, miközben nem szüntetik meg hazai működésüket. A magyar cégek kiemelt célterülete ma a Partium és Erdély, ezen belül Kolozsvár és Nagyvárad vonzáskörzete, és ezek a társaságok a szolgáltatás, az informatika, a turizmus, a kereskedelem területén ruháznak be” – nyilatkozta a magyar országi Fejér megyei iparkamarát is irányító Radetzky. Magyarországra is csalogatnak Ezzel egy időben Magyarország keleti megyéibe román cégeket csalogatnak át az ottani gazdasági recesszió miatt. Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének eln öke lapunknak elmondta: a magyarországi cégek korábbi szembeszökő átvándorlásához képest jelenleg az a tendencia, hogy a gazdasági pangás jellemezte keletmagyarországi térségek tárt karokkal várják a potenciális román befektetőket. „A HajdúBihar megyei B iharkeresztesen épülő ipari park kivitelezői például afelől érdeklődtek nálunk, hogy milyen igények mutatkoznak a romániai cégek részéről, mivel masszív román jelenlétre számítanak a létesítményben” – nyilatkozta a Krónikának Ioan Lucian. vissza Szerzo: Rostás Szabolcs Eltérő magyar médiamodellek ÚMSZ Vincze Loránt, Zenta | 20080707 15:29:37 A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója hétvégén a Vajdaságban tartotta harmadik közgyűlését. A szakmaiérdekvédelmi sz ervezet tanácskozásának témája a médiaprivatizáció volt, Szerbiában ugyanis a közmédiumok magánosítását fontolgatják. A találkozó következtetése szerint állami támogatás nélkül nem létezhet kisebbségi média. A médiaprivatizációról cseréltek véleményt az a nyaországon kívüli magyar újságíró szervezetek képviselői a hétvégén, a Vajdaságban tartott harmadik közgyűlésükön. A kérdésnek az adott aktualitást, hogy Szerbiában a politikusok egy része a közszolgálati rádió és televízió valamint a Magyar Nemzeti Tanác s által alapított Magyar Szó napilap magánosítását célzó kezdeményezést fogalmazott meg. A különböző magyar vidékeket képviselő
