Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-08
19 újságírók ismertették a hazai modelleket, amelyek között több tulajdonforma is megtalálható, vannak médiatermékek magánkézben, a lapítványi, közösségi vagy önkormányzati tulajdonban. Juhász Attila, Zenta polgármestere, Léphaft Pál, Dormán László, Klemm József és Ambrus Attila Elhangzott, hogy eszközként továbbra is az állami tulajdonban lévő elektronikus közmédia biztosítja legi nkább a kisebbségi identitás megjelenítését, ápolását. A lehangoló vajdasági és a viszonylag kiegyensúlyozott romániai médiaviszonyokhoz képest rendkívül pozitív a szlovéniai magyarok tapasztalata. A 6.432 lélekszámú muravidéki magyarság egész napos rádió- és televízióadással büszkélkedhet, de a szlovéniai magyarok gyors asszimilációját a pozitív diszkrimináció sem tudja visszafordítani. A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) három évvel ezelőtt alakult meg, tagjai az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai szakmaiérdekvédelmi szervezetek. Célja a magyar szervezetek közötti kapcsoltépítés, a fokozottabb egymásra figyelés, a közös érdekű információk cseréje. A találkozón idén nem lehettek jelen kárpátaljai újságírók, hiszen számukra a magyarországi vagy szerbiai vízum beszerzése több száz kilométeres utat jelent Kijevbe, ahol úti okmányért folyamodhatnak. Éppen ezért a találkozó résztvevői zárónyilatkozatukban a gyakorlat mielőbbi módosítását szorgalmazták. Ugyanakkor nehezményezték, hogy a magyarországi közhivatalok ígéreteik ellenére nem támogatták a határokon átívelő és a magyarmagyar összefogást szorgalmazó újságírói projektet. A találkozónak Zenta, a nagy többségében magyarok lakta Tiszamenti község adott helyet . A tanácskozáson jelen lévő 30 újságíró szombaton részt vett a bácskossuthfalvi nemzetközi alkotótábor idei termésének bemutatóján. vissza Egy konferencia margójára – Botlik József: Volosin anyja magyar volt! KISZO 2008 .07.08. Ahogy lapunk szombati számában arról beszámoltunk, magyarországi és ukrajnai történészek arra a feladatra vállalkoztak, hogy közösen megpróbálják tisztázni a magyar – ukrán múlt vitás kérdéseit, vagy legalábbis lépéseket tesznek ez irányba. Mándr ik Iván professzor volt a három fő témakör egyikének előadója. Előadásában a magyar és a szláv népek közötti kapcsolatok alakulását vizsgálta. Alapos elemzésében ugyan nem szerepelt a bizánci kútfők jelentése, miszerint a magyarok folyamatosan legyőzik a k özelükben élő szlávokat, ugyanakkor egy roppant korrekt és aprólékos elemzést adott. Előadásában rámutatott: ha a keleti szlávokat nézzük, az ottani fejedelmi családok és az Árpádház tagjai között számos házasságra került sor. S ne feledjük – hangsúlyozha tjuk Mándrik Ivánnal együtt – , hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem a magyarországi nemzetiségek közül a ruszinokat nevezte a legkedvesebb népének. A professzor a nyugati és a déli szlávokkal kapcsolatban kiemelte, hogy Horvátország ezer évig Magyarország rés zét képezte, s Nagy Lajos király uralkodása alatt magyar – lengyel perszonálunió működött. Mándrik Iván elsősorban a pozitív üzeneteket hordozó eseményekre fókuszált. Ide sorolta a múlt évtized egyik eseményét is, nevezetesen, hogy Magyarország – Kanada és L engyelország után – harmadikként ismerte el a független Ukrajnát.
