Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-01
20 erőszakon, a magyar kormány erőltetésén alapulna, akkor mára már összeomlott volna. De nem ez a helyzet. Ráadásul az is nyil vánvaló, hogy mi nem kívánunk politikai hűségesküt senkitől; az sem határozza meg a külhoni magyar szervezetekhez való viszonyunkat, hogy az éppen melyik európai pártcsalád része. A pártpolitikai, ideológiai nézeteket tiszteletben tartjuk. Ők viszont cseré be két évvel ezelőtt tudomásul vették, hogy nem jelennek meg közvetlenül a magyar belpolitikában, nem lesznek szereplői a magyar pártpolitikai küzdelmeknek. Csak így lehetett a magyarmagyar kapcsolatrendszert - legalábbis mondjuk, csaknem a legutóbbi hóna pokig - kivenni a napi belpolitikai csatározásokból. - Ehhez képest némelyik magyar kisebbségi politikus rendszeresen foglal állást magyarországi belpolitikai ügyekben. - Kétségtelen, a szóban forgó szervezetek egy része a személyi kapcsolatok és a pol itikai nézetrendszer alapján a magyarországi jobboldali pártokhoz áll közelebb. De éppen az említett legutóbbi választások eredményei figyelmeztetően mutatnak rá, hogy ezekben a térségekben a magyar választók nem követik a Magyarországról újra exportálni k ívánt megosztó politikát. Tehát, többségükkel - sőt, talán mindegyikükkel - a normális kapcsolattartás szintjén nincs probléma. Az eltérő politikai nézetek még nem jelentik azt, hogy fontos nemzetpolitikai kérdésekben ne lennének a magyar kormánnyal azonos állásponton, vagy ne lennének eredményes közös akcióink a magyar közösségeket érintő ügyekben. - A viszony azonban láthatóan mégsem felhőtlen, sőt mintha a legutóbbi időkben ismét több gond mutatkozna. - Ez a legutóbbi negyedévfél év fejleménye, ami nem független a magyarországi belpolitika alakulásától. Tény, hogy újra erősödik a nagyobbik ellenzéki párt nyomása a határon túli magyar pártokra. A Fidesz ugyanis arra ösztönzi őket, hogy rúgják fel azt a megállapodást, amelyet a kormánnyal 2006 nyarán k ötöttek, és álljanak be az úgymond "új egységbe". Ez semmi mást nem jelent, minthogy e pártok sorakozzanak fel ismét a Fidesz magyarországi belpolitikai érdekei mögé. Márpedig ez a politika életveszélyes a külhoni magyar szervezetek szempontjából. Nemcsak azért, mert akkor a kormány és e pártok között nyilván alapvetően megváltozhatna a viszony, hanem, mert saját országukban a maguk belpolitikai súlyát csökkentenék. Az elmúlt két év bebizonyította, hogy lehet politikai békében élni és magyarmagyar szempont ból fontos konkrét ügyeket megoldani. Ezért azt gondolom, hogy a legnagyobb bűn, amit e területen el lehet követni: elhinni és elhitetni itthon és a szomszédos országokban élő magyarokkal is, hogy a Magyarországon zajló politikai folyamatokat egyszerűen át helyezhetjük egy másik országba, és ott ugyanazt a politikai játszmát le lehet játszani, mint itthon. - Mit állít szembe ezzel a kormány? - Azok, akik mostanában "új egység" megteremtésére szólítják fel a határon túli magyar pártokat, nem veszik észre, hogy ez már nem a kilencvenes évek Kárpátmedencéje. Ha létezik "új egység", akkor ez európai keretek között már évek óta épülő realitás. Ugyanígy azt sem látják be, milyen károkat okozott máris a Fidesz választási kampányolása a vajdasági és az erdélyi k özösségekben. Ez a politika nem egységet, hanem kétséget kelt, elbizonytalanítja a magyar közösségeket. Ugyanakkor egyértelmű az üzenet: a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt kész felrúgatni a két éve kötött magyarmagyar megállapodást, és nem törődik ennek következményeivel. Márpedig, ha egy külhoni magyar szervezet vagy politikus elkötelezi magát a magyarországi belpolitikai játszmában, utána már hiába igényelne pártok fölötti politikát a nemzeti kérdésekben. Ez nem megy. vissza Az RMDSZnek nem tetszik az új választási rendszer Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2008. július 1. Nehéz megjósolni, hogy a novemberben esedékes romániai parlamenti választásokon kiket sikerül majd a magyarságnak a törvényhozás két há zába bejuttatnia. Az új román választási törvény, amelynek alapján a képviselők és a szenátorok többségét egyéni választókerületekben, két fordulóban választják, sajátos mandátumvisszaosztási eljárást is előír, a pártoknak pedig jelöltenként "garanciapénz t" kell befizetniük, amelyet csak kétszázalékos eredmény elérése esetében kapnak vissza.
