Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-27
19 Szili ígéretet tett arra, hogy tájékozódik a lehetőségekről, illetve javasolta, hogy kérdéseiket az egyetemisták fogalmazzák meg és küldjék el a Magyar Képviselők Fórumának is. A házelnök tegnap délután Kolozsvárra utazott, este pedig a magyar operában megtekintette a Mátyás a vérpadon című előadást. vissza Szembenézés és kibeszélés ÚMSZ Szűcs Lás zló | 20080626 22:07:39 Több helyütt joggal merül fel a szervezeti fegyelem kérdése. Persze régi igazság: sírni csak a győztesnek szabad. Az ember azt hitte volna, hogy legkésőbb június huszonkettedikén, a második forduló estéjén véget ér a kampány – ak inek aktuális a dolog, az leteszi az esküt, akinek pedig nem jött össze ez a lehetőség, kutakodik az okok után. A régiúj önkormányzati vezetők folytatják azt, amit elkezdtek, az újak pedig megnézik, hogy a városkassza, a községkassza mit enged meg abból , ami a választási ígéretekben megfogalmazódott. (Bizony, van, ahol üres zsákban kotorásznak.) Aztán persze kiki elmegy jól megérdemelt szabadságára. A hírek egy része viszont egész másról szól, lemondásra kényszerített tanácsos itt, mandátumát visszaadn i kénytelen ott, sőt ha minden igaz, már egy kocsmapofon is elcsattant, bizonyára némi verbális előzmény nyomán. Ki gondolta volna akár kéthárom éve is, hogy mennyire képes megrontani az emberi kapcsolatokat a politika, persze volt honnan importálni e sze nvedélyes magatartást. Van, ahol a frakciók ügyeskednek jobb pozíciószerzés reményében, vannak kivonulások, nyilatkozatok, levélváltások. S persze kiki értékel, többnyire rózsaszín szemüvegben... Pedig ez utóbbi feladatot megkönnyíti, hogy immár a voksok tényével számolhatunk, számolhatnak, ám siker és kudarc dolgában viszonylag ritka madár az objektív megközelítés. Mondom, a kampány mit sem csillapodott. Olvasom, hogy az egyik hírportál Murokdíjjal „jutalmazta” a Bihar megyei RMDSZes tanácselnökjelö lt második helyét, holott a szerzett szavazatszám, ama hatvanvalahányezernyi, nagyjából a realitások szintjén van, vélhetőleg a győzelemhez a néhány ezernyi román szavazat mellett hiányzott az a további pár ezer, amit a polgári ellenkampány, illetve több tömbmagyar településen tapasztalt alacsony részvétel vihetett el. Hogy miért, erre persze nem fölösleges választ keresni. Illetve nem lehet nem számolni e megyében azzal a jelenséggel, hogy egyetlen népszerű személyiség – Nagyvárad első fordulóban megvál asztott liberális polgármestere – valósággal a hátán húzta az egész megyében a PNL többi jelöltjét, a legtöbb helyen messze meghaladva a tizenöt százalékot ebben a térségben. Az említett gyökérzöldséggel kifejezett díjra akadtak volna sokkal „érdemesebb” i ndulók. Talán ennél is ellentmondásosabb a marosvásárhelyi helyzet, ahol eső után köpönyegként okolják a reméltnél gyengébb választási eredményért a szövetség jelöltjét maguk az RMDSZ helyi vezetői, mondván, a megfelelő
