Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-23
20 Etnikai számháború – Mennyi is az annyi Szlovákiában? Felvidék.ma 2008.06.23. Szlovákiában 2011ben népszámlálás lesz. Utoljára tíz évvel ezelőtt tartottak hasonlót az országban. A mostaninak nagyobb a tétje, hiszen ama helységek lakóit, ahol a magyarok aránya nem éri el a 20 százalékot, több kisebbségi jogtól is megfosztják majd. Mi várható 2011ben? Azoknál a szomszédainknál, ahol jelentős magyar kisebbség él, eleve nagy tétje van minden népszavazá snak. Ezek az összeírások nemcsak tájékoztató jelleggel szolgálnak az egyes városok, nagyobb közigazgatási egységek etnikai összetételéről, hanem az alkotmányban biztosított kisebbségi nyelvhasználati jogok gyakorlási lehetőségeit is felvázolják. A többség i nemzethez tartozó nacionalisták pedig önigazolásnak is felfoghatják a népszavazás eredményeit, ami a magyarság számára általában (az utóbbi hatvan évben) inkább vészjelzés. Slota nem nyugszik Szlovákiában az alkotmány értelmében a kétnyelvű helységné vtáblákat és a kétnyelvű hivatali ügyintézést is csak olyan településeken biztosítják, ahol a kisebbség aránya 20 százalék felett van. Noha ez az alkotmányos jog sok helyen sérelmet szenved (például a 27 százalékban magyarok lakta Érsekújvárott sem lehet a hivatalos helyeken magyart használni, már csak a szlovák anyanyelvű ügyintézők elégtelen magyartudása miatt sem), mégis fontos kérdés, hogy a törvényi lehetőségek biztosítására a demográfiai alap megvane avagy sem. Ennek a súlyát akkor érthetjük meg, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a szélsőségesen soviniszta, magyarellenes SNS (Szlovák Nemzeti Párt) jelenleg kormányerőként asszimilációs nemzetiségpolitikát képvisel. A Jan Slota vezetette párt a kommunista éra legrosszabb hagyományait folytatja reszlovák izációs törekvéseivel, amelynek eredménye volt - csak a közelmúltra fókuszálva - a magyar ajkú tanárok folyamatos fenyegetése, a Selye János Egyetem lefokozási kísérlete, vagy a határmenti kettőskeresztek felállítása. Ennek a diszkriminatív nemzetiségpolit ikának szinte mottója lehetne Slota egyik kirekesztő megállapítása, amely szerint országában nincsenek magyarok, csak magyarul beszélő szlovákok. Ezek fényében talán érthető, miért is fontos az objektív, manipulálhatatlan népszámlálás a helyi magyar közöss égnek, és hogy ennek szabotálása miért is lehet az SNS egyik célja. A kétnyelvűség céltáblája A párt egyébként már februárban olyan javaslattal állt elő a pozsonyi parlamentben, amelynek értelmében a legutóbbi összeírás óta módosult nemzetiségi összetét elű helységekben felül kellett volna vizsgálni a kétnyelvű táblák létjogát. Slota arra hivatkozott, hogy információi alapján 30 magyarok lakta településen a magyarság részaránya a kritikus határ alá esett, miközben 35 helységben pedig 20 százalék fölé nőt t. Összesen 654 olyan település van Szlovákiában, ahol kétnyelvű táblákat alkalmaznak. Ebből 510ben a szlovák mellett a magyar megnevezést használják, 68ban ruszin, 57ben roma, 18ban ukrán, míg egy településen német nyelven írják ki a helység nevét. Slota reformja alapján egyébként a ruszinok kifejezetten jól járnának, hiszen többször annyi település kapott volna KeletSzlovákiában ruszin feliratú táblát, mint ahánytól megvonták volna. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) egykori elnöke azonb an összességében elhibázottnak tartotta a táblaügy rendkívüli felmelegítését: „Megváltoztathatják ezt a törvényt, de sokkal jobb volna, ha más intézkedéseket hoznának, olyanokat például, melyek a kisebbségi jogok gyakorlását tennék lehetővé minél több embe r számára.“ Bíztató, hogy az SNS nacionalista törekvését Dušan Čaplovič miniszterelnökhelyettes is hevesen ellenezte: „Megígértük a miniszterelnök úrral együtt, hogy betartjuk a status quot a nemzetiségi jogok területén. (…) Mindenképpen látnom kell a l istát, de megmondhatom, nem fogjuk sem csökkenteni, sem pedig növelni a kétnyelvű megnevezéseket használó települések számát. Ilyesmi egyszerűen szóba se kerülhet“ – jelentette ki a kormányfőhelyettes. Magyarok a térképen Ehhez viszont hozzá kell tenn i, hogy Szlovákia közigazgatási felosztása nem kedvez a magyar kisebbségnek. Az 1996os közigazgatási reform óta északdél irányú néhány kerület és a járások többsége, ami rossz számarányokat
